BH+ 2010.3.122 Szerződés alapján nyújtott támogatás a támogató és a támogatott egymás közötti viszonyában ingyenes. A jogosult a szerződésben írt feltételek teljesítése esetén tarthat igényt a támogatás kifizetésére [Ptk. 277. § (1) bek.].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperessel kötött ún. praxis szerződés alapján kötelező önkormányzati egészségügyi alapfeladatot látott el az alperes tulajdonában álló H., V. u. 1. szám alatti rendelőintézetben. Az alperes elrendelte a fenti rendelőintézet kiürítését és az ott lévő orvosi rendelők új helyre történő költöztetését. A felek ennek érdekében 2007. szeptember 27-én, majd pedig 2008. április 29-én orvosi rendelő kialakításához és egészségügyi alapfeladat ellátásához támogatási szerződés elnevezésű megállapodást kötöttek, amelyben az alperes 5 000 000-5 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatás nyújtását vállalta, amelyet a felperes orvosi rendelő kialakításához használhatott fel. Az alperes a támogatást két egyenlő részletben vállalta folyósítani. Az első részletet a támogatott ez irányú igényének kézhezvételét követő 30 napon belül, a második részlet folyósításának feltétele az új rendelőre kiadott jogerős ÁNTSZ engedély, valamint a V. u. 1. szám alatti orvosi rendelő alperes részére történő birtokba adása volt. A második részlet fizetése ettől számított 30 napon belül vált esedékessé. A felperes az új rendelő kialakítását 2008. június 30-áig vállalta. Kötelezettséget vállalt az új rendelő folyamatos működtetésének biztosítására, a régi rendelőből oda történő elköltözésére és a régi rendelőnek az alperes részére történő birtokba adására.

A felperes 2008. február 17-én bejelentette az alperesnek, hogy a Gyermek- és Iskolafogászat 1. számú praxis új rendelőbe történő költöztetését megkezdte, majd 2008. május 5-én ugyanilyen bejelentést tett a 4. számú praxis új rendelőbe történő költöztetésére is. Egyidejűleg kérte a támogatási összeg első részletének átutalását, amit az alperes nem teljesített.

A felperes és H. Város Önkormányzata E. Kórház- és Rendelőintézet 2008. augusztus 8-án a 2000. szeptember 29-én a korábbi fogorvosi rendelő használatára kötött szerződésüket megszüntették. A felperes 2008. augusztus 15-én bejelentette az alperesnek, hogy a rendelő átköltöztetését befejezte, az új rendelő működéséhez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkezik és kérte a támogatás teljes összegének átutalását mindkét szerződés alapján, az alperes azonban a kifizetést megtagadta.

A felperes a keresetében 10 000 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első fokon eljárt megyei bíróság ítéletében az alperest a kereset szerint marasztalta.

Az ítélőtábla az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes a 2000. szeptember 29-én kötött, a rendelőintézet használatára vonatkozó megállapodás értelmében a régi fogorvosi rendelőre vonatkozó használati joggal rendelkezett. A peres felek az ismertetett szerződésekben e használati jog mint vagyoni értékű jogosultság megszüntetésének feltételeiről rendelkeztek. Nem határozták meg a használati jog ellenértékét, a költözéssel járó költségeket, bevételkiesést, az új rendelő kialakításának költségeit, hanem mindezeket együttesen értékelve - ellenszolgáltatásként - az alperes 10 000 000 Ft kifizetését vállalta. A felek között létrejött szerződések tehát polgári jogi értelemben visszterhes szerződések voltak.

A perbeli támogatási szerződések vegyes, polgári jogi és közigazgatási (pénzügyi) jogi elemeket tartalmazó szerződések, ezért a perbehozott támogatási szerződésekre irányadó az alperesnek az önkormányzati támogatásról szóló 23/2007. (04. 10.) Kgy. számú rendelete, - mivel a támogatások nyújtására az alperes csak e rendelet alapján volt jogosult. A rendelet a szerződés megkötését megelőző feltételként szabta a támogatás felhasználásáról szóló részletes pénzügyi tervet, amelyet a támogatás iránti kérelem kötelező elemeként jelölt meg. Az alperes azonban a szerződés megkötése során eltekintett a pénzügyi terv benyújtásától, és az alperes közgyűlése az 546/2007. (IX. 13.) számú határozatával anélkül járult hozzá a szerződés megkötéséhez, hogy e feltételt teljesítették volna. A közgyűlési rendelet 5. §-a (2) bekezdésének a megsértése nem olyan súlyú és természetű sérelem, amely a megkötött szerződés polgári jogi értelemben vett érvénytelenségét okozná. Kifejtette, hogy a jóhiszemű és tisztességes eljárás elvébe ütközik, ha a jogalkotó a saját önkormányzati rendeletének nem érdemi - jelentéktelen - előírását szerződő félként maga nem tartja be, majd pedig az önként vállalt szerződéses kötelezettségei alól a szerződés érvénytelenségére hivatkozással szabadulna, miközben a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit már teljesítette.

Álláspontja szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló 2/2008. (02. 12.) Kgy. rendeletnek visszaható hatálya nem volt, ennél fogva e jogszabály a felek jogviszonyára nem irányadó. A szerződés érvényes azt az alperes köteles teljesíteni.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Kérte továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet avonatkozásban is vizsgálja felül, hogy az elsőfokú bíróságnak a követelés időelőttisége miatt a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani a felperes keresetét, illetőleg az ítélőtáblának a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján hivatalból meg kellett volna szüntetnie a pert.

A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a H. Város Önkormányzatának 23/2007. (04. 10.) Kgy. számú rendelete 5. §-a (3) bekezdésének, továbbá a 2/2008. (02. 11.) Kgy. sz. rendelete 1. §-a és 11. § (7) bekezdésének, továbbá a Pp. 206. §-a (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a 23/2007. (04. 10.) Kgy. rendelet rendelkezéseit a perbeli támogatási szerződésekre is alkalmazni kellett, különös tekintettel a szerződések 13. pontjában foglaltakra. Vitatta az eljárt bíróságok megállapítását avonatkozásban, hogy a felperessel kötött megállapodások visszterhes szerződések, álláspontja szerint mindkét szerződéssel ellenérték nélküli támogatás történt. A 23/2007. (04. 10.) Kgy. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése pedig a támogatott számára részletes költségvetés benyújtását írja elő.