A Balassagyarmati Törvényszék K.20026/2012/26. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Balassagyarmati Törvényszék K.20026/2012/26.*, Kúria Kfv.35038/2013/2., Kúria Kfv.35038/2013/7. (AVI 2017.10.73), 3315/2014. (XI. 21.) AB végzés

***********

10.K.20.026/2012/26. szám

A Balassagyarmati Törvényszék

...ügyvéd (....) által képviselt "..." ..., (....) felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt ... (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróág a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000.- (Kettőszázötvenezer) forint perköltséget, valamint fizessen meg - az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására - 753.840.- (Hétszázötvenháromezer-nyolcszáznegyven) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye.

I n d o k o l á s :

A felperesnél megtartott adóellenőrzés nyomán a ...a 2011. augusztus 22. napján kelt .... iktatószámú határozatával a felperes terhére 2006. március-december hónapokra és 2007. január-december hónapokra általános forgalmi adókülönbözeteket állapított meg és kötelezte az összesen 12.564.000.- forint általános forgalmi adókülönbözet, valamint 6.282.000.- forint adóbírság és 5.918.000.- forint késedelmi pótlék megfizetésére.

A döntés indokolása szerint a felperes terhére megállapított általános forgalmi adókülönbözetből 2006. évre vonatkozóan 78.000.- forint abból keletkezett, hogy a felperes általános forgalmi adóbevallásaiban szereplő előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adóösszegek eltértek a főkönyvi könyvelésben kimutatott általános forgalmi adó összegektől.

A főkönyvi könyvelés adatait az alapbizonylatok alátámasztották, ezért a bevallásban szereplő összegek miatt kellett az eltérést megállapítani.

A fentieken túlmenő általános forgalmi adókülönbözet viszont abból adódott, hogy az adóhatóság a felperes által a ...-től befogadott számlákban szereplő általános forgalmi adót nem minősítette levonható adónak.

A számlákhoz kapcsolódó szerződések és teljesítés-igazolások megvizsgálása, valamint széleskörű bizonyítási eljárást követően jutott az adóhatóság arra a következtetésre, hogy a .... által kibocsátott számlák nem minősülnek az adólevonáshoz felhasználható hiteles bizonylatnak, mivel az azokon feltüntetett gazdasági események a bizonylaton szereplő felek között nem jöhettek létre, hiszen a számlakibocsátó ...-nek egyetlen bejelentett alkalmazottja sem volt, és a számlakibocsátó által megjelölt további alvállalkozók sem rendelkeztek olyan személyi feltétellel, amelyek a számlákban szereplő szolgáltatás teljesítését lehetővé tették volna.

Az elsőfokú határozatot az alperes a 2011. december 2. napján kelt ... iktatószámú határozatával helybenhagyta.

A keresetlevelével a felperes az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte és ennek keretében annak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy nem került teljes körűen feltárásra a tényállás és az adóhatóság a bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget.

Ez utóbbi során figyelmen kívül hagyta az adózó javára szolgáló körülmények megállapítását és értékelését, elmulasztotta a .... által igénybe vett alvállalkozóknál kapcsolódó ellenőrzést lefolytatását.

A felperes javára szolgáló körülményként értékelni kellett volna megfelelően a felperes és a ...t. közötti szerződéses jogviszonyt, a számlákban szereplő munka tényleges megvalósulását, a munkavégzés helyén működő dolgozói beléptető rendszer adatait, azt, hogy a számlakibocsátó valóságos adóalany volt, működését az ügyvezető nyilatkozata is teljes körűen alátámasztotta.

A.... által kibocsátott számlák alapján történő általános forgalmi adó levonási jog megtagadása olyan jogértelmezés következménye, amely ütközik egyrészt Magyarország Alaptörvényébe, másrészt pedig az Európai Unió Tanácsa VI. irányelvébe és ezen irányelv alapján az Európai Bíróság ítéletével kialakított joggyakorlatba is.

Ez utóbbi szerint ugyanis, ha a levonási jogot gyakorló adóalany nem tudta és nem is tudhatta azt, hogy az általa befogadott számlák adókijátszás eredményeként kerültek kiállításra, akkor a levonási jogosultsága jogszerűen nem korlátozható.

Az alvállalkozóknál megállapítható un. fekete foglalkoztatás a felperes terhére nem róható. Ezt támasztják alá a magyar bíróságok által követett joggyakorlat adatai, illetve a Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezése az Európai Bíróságnál.

Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte.

A bíróság a felperes kereseti kérelmét a következők miatt nem találta megalapozottnak.

A felülvizsgálni kért felülvizsgálati határozatokban a felperes terhére megállapított általános forgalmi adókülönbözetből 78.000.- forint azzal a ténnyel függ össze, hogy a felperes az általános forgalmi adó bevallásaiban ekkora összeggel nagyobb összeget szerepeltetett, mint amilyen adóösszeg a főkönyvi könyvelésében bizonylatokkal alátámasztva nyilvántartva van.

Ezzel az általános forgalmi adókülönbözettel és az erre eső adóbírsággal és késedelmi pótlékkal összefüggésben a felperesi keresetlevél semmilyen jogszabálysértést sem jelölt meg, ennek következtében az ezzel az adókülönbözettel kapcsolatos jogszabálysértés hiányában az alperes teljes határozta ezen okból sem kerülhetett volna hatályon kívül helyezésre.