A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40313/2019/11. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 361. §, (1) bek., 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 62/H. §] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.313/2019/11.

A Fővárosi Ítélőtábla a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Palotás Csongor Ügyvédi Iroda által képviselt) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt indult perben a Fővárosi Törvényszék 2018. április 27-én kelt 34.G.43.386/2016/87. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalásának tőkeösszegét 860.000.000 (nyolcszázhatvanmillió) forintra leszállítja; az alperes perköltségben való marasztalását mellőzi és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 2.045.000 (kétmillió-negyvenötezer) forint ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget;

egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 1.300.000 (egymillió-háromszázezer) forint ügyvédi munkadíjból és 1.575.000 (egymillió-ötszázhetvenötezer) forint fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1.035.000 (egymillió-harmincötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

1.

A felperes keresetében 2.353.467.753 forint és ennek 2015. szeptember 9-től a kifizetés napjáig járó 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan kártérítés címén. A jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett elsődleges kérelme ténybeli alapjaként előadta, hogy a perben nem álló D.... Kft. jogelődjének - a B... Rt.-nek (a továbbiakban D.... Kft.) - a nála vezetett számlájáról 2002. május 14-én 860.000.000 forint összegű átutalás történt az alperes részére. Az alperes az átutalással jogalap nélküli vagyont szerzett a D.... Kft. vagyonának terhére. Állította, hogy 2015. szeptember 8-án a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötött a D.... Kft.-vel, melynek értelmében jelen per alperese helyett kiegyenlítette a D.... Kft. rovására történt jogalap nélküli vagyoneltolódást. Kártérítés címén másodlagosan azért kérte a marasztalást, mert az alperes tisztában volt azzal, hogy a jogcím nélkül átutalt összeg megtartására nincs jogalapja, ennek ellenére az összeg visszafizetése érdekében semmilyen lépést nem tett, azzal sajátjaként rendelkezett, amely felróható magatartásával a D.... Kft.-nek kárt okozott. A perbeli egyezség értelmében ezen jogellenes magatartással összefüggésben okozott kárt a térítette meg az alperes helyett.

2.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Vitatta annak jogalapját és összegszerűségét, előadása szerint a D.... Kft.-től nem érkezett meg hozzá a perbeli átutalás. Hivatkozása szerint a felperes nem az alperes helyett teljesített, hanem saját kártérítési kötelezettségét teljesítette a D.... Kft. felé. Arra is hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, valamint beszámítási kifogást is előterjesztett a felperessel szembeni követelésére hivatkozással.

3.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.353.467.753 forintot és ennek 2015. szeptember 9-től a kifizetés napjáig járó késedelemmel érintett naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 15.216.000 forint perköltséget.

3.1.

Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a D.... Kft. ügyfélszámláját 2001. augusztus 28-tól 2006 szeptemberéig a felperes vezette. A D.... Kft. felperesnél vezetett ügyfélszámlájáról 2004. május 14-én az alperes - felperesnél vezetett ügyfélszámlájára - 860.000.000 forintot utaltak át. A D.... Kft. jogalap nélkülinek találta az átutalást, ezért a számla egyenlegének helyreállítása érdekében a Fővárosi Törvényszék előtt elszámolási és kártérítési keresetet terjesztett elő a felperessel szemben, mely perben igényét az átutalás jogellenességére alapozta, mivel arra nem adott megbízást. A D.... Kft. igényének alapja az volt, hogy az alperes az átutalással jogalap nélküli vagyoni előnyt szerzett a D.... Kft. vagyonának terhére. A perben a D.... Kft. és jelen per felperese egyezséget kötött, mely alapján a felperes 2015. szeptember 8-án az alperes helyett megtérítette a D.... Kft. vagyonában beálló értékcsökkenést. A kielégítéssel a felperesnek 2015. szeptember 8-án megtérítési igénye keletkezett az alperessel szemben.

3.2.

Határozatának jogi indokolásában a régi Ptk. 324. § (1) bekezdésének, a 325. § (1) bekezdésének, a 326. § (1) és (2) bekezdésének, a 306. § (4) bekezdésének, a 361. § (1) bekezdésének és a 364. §-ának felhívását követően kifejtette, hogy a követelés érvényesíthetősége nem kizárólag a perlési lehetőséget jelenti, hanem a bírói úton való kikényszeríthetőséget, vagyis a teljesítés követelhetőségét. Akkor beszélhetünk érvényesíthetőségéről, a bírói úton való kikényszeríthetőség állapotában lévő alanyi jogról, amikor a jogosult már teljesítést is követelhet. Addig az időpontig, amíg a jogosult nincs ebben a helyzetben, az elévülés nyugszik. A felperes a 860.000.000 forintot és járulékait 2015. szeptember 8-án térítette meg, így ekkor került abba a helyzetbe, hogy az alperestől teljesítést kérhessen, tehát ekkor került igénye a bírói úton való kikényszeríthetőség állapotába. Mindebből következően - mivel keresetét 2016. szeptember 8-án terjesztette elő a bíróságon - megállapítható, hogy a teljesítést követő egy éven belül terjesztette elő igényét, így követelése nem évült el.

Utalt arra, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a pénzintézet a vele bankszámla szerződéses jogviszonyban lévő gazdálkodó szervezet bankszámlájáról szabályosan kiállított azonnali beszedési megbízást teljesít anélkül, hogy az adós számláján a fedezet biztosított lenne, az átutalt összeget az adóstól követelheti jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Az azonnali beszedési megbízás teljesítésével ugyanis nem az gazdagodott, akit az átutalt összeg megillet, hanem a bankszámla tulajdonos adós, mert mentesült a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége alól.

A perbeli esetben ún. technikai számla közbeiktatásával történt meg a 860.000.000 forint átvezetése jogcím és jogalap hiányában az alperes számlájára. A felperes 2015. szeptember 8-án megtérítette a perbeli tranzakció összegét a D.... Kft. számára, ezzel a számla eredeti állapotát helyreállította, de a gazdagodás ténye megmaradt. A jogviszonyt a vagyoni előny, annak jogcímnélkülisége és a más rovására keletkezése, mint jogi tények teremtik meg a vagyoneltolódás nyertese és elszenvedője között. Az adott esetben a vagyoneltolódás az alperes javára történt, a vagyoni előnyhöz jutás szempontjából közömbös, hogy akinek a javára a vagyongyarapodás történt milyen okból nem rendelkezik arra érvényes jogcímmel. Mindezek alapján az alperes mint gazdagodó fél köteles a vagyoni előnyt visszatéríteni.