3229/2014. (IX. 22.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a, 5. §-a, 10. § (1)-(6), (8)-(9), (11)-(14) és (16) bekezdései, 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X. 1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a, 5. §-a, 10. § (1)-(6), (8)-(9), (11)-(14) és (16) bekezdései, 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott jogszabályi rendelkezések szabályozzák többek között azt, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki Miskolc Megyei Jogú Város címerét, zászlaját, nevét oly módon használja, amelyre engedély nem adható, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el az ingatlantulajdonos vagy használó, aki az ingatlanának rendben tartásáról nem gondoskodik, az ingatlanán hulladékot raktároz, a rovarok elszaporodását elősegíti, az ingatlanában zajt, bűzt okoz, lakását eláztatja, állatot úgy tart, hogy azzal a közös helyiségeket beszennyezi, illetve a közös használatú helyiségekben ebet tart.

[3] Az indítványozó véleménye szerint az Ör. sérelmezett rendelkezései több alapvető jogát [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti magán- és családi élethez való joga, IX. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való joga, XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való joga] megsértette. Az indítványozó kérelme indokolásául előadta, hogy bár nem történt jogi aktus a jogsérelem bekövetkezéséhez, mégis az Ör. büntető-szankcionáló jellegénél fogva fennáll a sérelem tényleges és aktuális volta.

[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26-27. §-aiban és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.

[5] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

[6] Mivel az ügyben nem történt ténylegesen jogsérelem, csak az Ör. alapvető jogokat korlátozó voltát sérelmezte az indítványozó, ezért az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót az érintettségének igazolására. Az indítványozó a hiánypótlásra adott válaszában az érintettségét csak indokolással igazolta.

[7] A hivatkozott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért az indítvány az Abtv. 26. § (2) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg.

[8] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ügyrendje 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. szeptember 15.

Dr. Kiss László s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/678/2014.