A Fővárosi Törvényszék P.23302/2019/15. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

69.P.23.302/2019/15-I.

A Fővárosi Törvényszék

A Karsai András Ügyvédi Iroda dr. Karsai Dániel András (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek

dr. Besenyei Anita (ügyvéd címe.) kamarai jogtanácsos által képviselt

alperes (alperes címe.) alperessel szemben

közérdekű adatok kiadása iránti perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperesnek megfizetni 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

A peres eljárás tárgyi illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani elektronikusan, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] Az Európai Bizottság a 2007-2013. programozási időszakra vonatkozóan a ...UPO001 programról (...HU005) 2015. július 9. napján rendszerellenőrzési jelentéstervezetet, 2016. március 8. napján jelentést készített. Az ellenőrzött hatóság az alperes (EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár). A jelentés korlátozott terjesztésű, csak a Szerződésekben, vagy az azok alapján létrehozott európai uniós intézmények, egyéb hivatalok és ügynökségek, valamint az európai uniós tagállamok és közigazgatási szervek általi felhasználásra szolgálhat, terjesztése csak indokolt esetben lehetséges, a dokumentum nem nyilvános közlésre szánt. a jelentés az alperes birtokában van, annak tekintetében adatkezelő.

[2] A felperes képviseletében eljárt személy1 jogi vezető 2019. június 27. napján emailben fordult az alpereshez azzal, hogy adjon tájékoztatást a felperes részére a .../1-2. számú (természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban - program2) projektet érintően arról, hogy (a) az Európai Bizottság euróban és forintban kifejezve mekkora összegű, illetve a projekt keretében Magyarországnak megítélt európai uniós támogatás pontosan mekkora hányadát kitevő pénzügyi korrekciót állapított meg, (b) a pénzügyi korrekcióra pontosan mikor került sor. Emellett kérte, hogy másolatban küldje meg a felepres részére a fentiekben írt pénzügyi korrekcióra, valamint Magyarország álláspontját tartalmazó bármilyen formában rögzített információt, illetve adatot (válaszirat, feljegyzés, emlékeztető összefoglaló háttéranyag, stb.).

[3] Az alperes 2019. július 12-i válaszában arról tájékoztatta a felperest, hogy az Európai Unió intézménye által előállított adatok nyilvánosságára az Európai Unió, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019. május 30-i 1049/2001/EK rendeletének (a továbbiakban Rendelet) szabályai irányadók, a 4. cikk (2) bekezdése értelmében az intézmények megtagadják a dokumentumok hozzáférését, ha a közzététtel hátrányosan befolyásolná többek között a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A fentiek értelmében az Európai Bizottság jelentésének hozzáférhetővé tétele tekintetében a Bizottság jogosult dönteni. Az érintett projekttel kapcsolatos adatok a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetők.

[4] A felperes közvetlenül nem fordult a Bizottsághoz az adatok kiadása iránt, s az alperes sem kereste meg a Bizottságot avégett, hogy megtudakolja, a felperesi kérelem teljesítésének van-e akadálya.

[5] A felperes 2019. augusztus 9. napján előterjesztett, az Info. törvény 31. § (7) bekezdésére az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésére, VI. cikk (3) bekezdésére, az Info. törvény 26. § (1) bekezdésére, 3. § 5) pontjára alapított keresetével kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a e-mail cím1 elektronikus levélcímre adja ki az alábbi közérdekű adatokat: (1) a .../1-2. számú (természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban - program2) projektet érintően (1a) az Európai Bizottság euróban és forintban kifejezve pontosan mekkora összegű, illetve a projekt keretében Magyarországnak megítélt Európai Uniós támogatás pontosan mekkora hányadát kitevő pénzügyi korrekciót állapított meg; (1b) a pénzügyi korrekció megállapítására pontosan mikor került sor, illetve (2) másolatban küldje meg a felperesnek az 1. pontban írt pénzügyi korrekcióra vonatkozóan az Európai Bizottság, valamint Magyarország Kormánya álláspontját tartalmazó bármilyen módon vagy formában adott adatot vagy információt (válaszirat, feljegyzés, emlékeztető háttérösszefoglaló stb.).

[6] Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perköltség viselésére, költségjegyzékében a megbízási szerződésre hivatkozott, összesen 640.000,- Ft + Áfa perköltséget számított fel.

[7] Előadása szerint az alperes pert megelőző válaszában nem vitatta, hogy közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatok közérdekű adatok, és azt sem vitatta, hogy az adatoknak birtokában van, azaz hogy adatkezelőnek minősül, ugyanis az adatigénylés tárgyát képező teljes adathalmazra nézve utasította el az adatok kiadását azzal az indokkal, az általa hivatkozott uniós jogszabályok értelmében azokat nem köteles kiadni, mivel megítélése szerint azokról a Bizottságnak kell döntenie.

[8] Az Info. törvény 30. § (5) és 31. § (2) bekezdését idézve kifejtette, hogy az adatkiadás megtagadási alapját szűken kell értelmezni és arra csak az adhat alapot, ha a kiadás megtagadásához fűződő közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A megtagadás jogszerűségét, annak indokait, esetleges költségtérítésének összegét az adatkezelőnek kell bizonyítania. Kifejtette, hogy adatkiadás iránti kérelme - a közpénzek felhasználásának jogszerűsége tárgyában - a közvélemény fokozott érdeklődésére figyelemmel annak tájékoztatását szolgálja.