A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20578/2020/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §] Bírók: Lesenyei Terézia, Mózsik Tímea, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf........./2020/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Németh Ügyvédi Iroda (..... ügyintéző: dr. Németh Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek, a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Polauf Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (.......) alperes ellen vadkár megtérítése és személyiségi jogok megsértésének megállapítása, valamint sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. július 2. napján kelt 27.P......./2019/30. számú ítélete ellen az alperes által 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 22.000 (Huszonkétezer) forint útiköltségből álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes a Kemence külterületi ......., ..... és ....... hrsz. alatti ingatlanok használója. 2016. február 19-én kelt levelében tájékoztatta az alperest - aki az adott vadászterület vadászatra jogosultja - hogy a fenti, használatában álló ingatlanokon különböző fajtájú gyümölcsöst létesített és kérte, hogy az alperes a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 79. §-a, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:525. §-a alapján járuljon hozzá a gyümölcsöst övező kerítés létesítéséhez, annak építési költségei 50%-ának megfizetésével. Ezt a kérését a felperes a 2016. május 17-én kelt levelében megismételte tekintettel arra, hogy az első levelére választ nem kapott. Az alperes a 2016. augusztus 24-én kelt válasziratában forráshiányra hivatkozva megtagadta a kérés teljesítését. A felperes 2016. december 16-án kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a gyümölcsösben jelentős mértékű kár keletkezett, melyről fotókat is készített, amelyeket az alperesnek átvételre felkínált. Jelezte egyúttal, hogy a keletkezett kár összegszerű meghatározása a következő év tavaszán lesz indokolt, amelyre független vadkár-szakértőt fog igénybe venni. Az alperes a 2016. december 22-én kelt válaszlevelében arról biztosította a felperest, hogy az igénybeveendő független vadkár-szakértő által megállapított reális vadkárt meg fogja téríteni.

[2] A felperes kezdeményezésére Dr. R.K. közjegyző a ..../Ü/...../2017/6. sorszámú végzésével szakértő vadgazdálkodási igazságügyi szakértőt rendelte ki szakértőül, aki a 2017. május 10. napján kelt szakvéleményében megállapította, hogy a megvizsgált táblákon őz és gímszarvas rágás, törés és kéregdörzsölés miatt vadkár keletkezett. A kár mértékét 987 db oltványban jelölte meg, a megtérítendő kár értékét összesen 2.455.893 forintban határozta meg.

[3] A felperes a 2017. június 25-én kelt levelében értesítette az alperest a szakértői véleményben tett megállapításokról és felszólította 2.455.893 forint összegű vadkár megfizetésére. Az alperes a fizetést megtagadta. A felperes jogi képviselője útján 2017. november 2-án kelt levelében ismételten felszólította az alperest a tartozás megfizetésére, amelynek az alperes továbbra sem tett eleget.

[4] szakértő vadgazdálkodási igazságügyi szakértő 2020. január 13-án szakvéleményét kiegészítette. Álláspontja szerint a kerítés kivitelezésében keletkezett többletköltség összege 715.000 forint.

[5] A felperes módosított keresetében vadkár címén 2.455.893 forint tőke, és annak 2017. május 10. napjától járó törvényes kamatai megfizetésére, valamint a vadkár elleni védekezés keretében felmerült, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásai - a kerítés többlet műszaki tartalma - alapján 293.500 forint tőke, és annak 2017. május 10. napjától járó törvényes kamata megfizetésére, továbbá 100.000 forint összegű sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes a jóhírnevét megsértette azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint a felperes a vadkár igénylése során nem jogszabályszerűen járt el.

[6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Csatolta a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarához címzett panaszbeadványát szakértő igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban, amelyre tekintettel kérte szakértő szakvéleményének bizonyítékok köréből való kirekesztését előadva, hogy a szakértői kamara az alperes beadványa következtében elrendelte a fegyelmi eljárást a szakértővel szemben. Álláspontja szerint a perbeli gyümölcsös károsodását a rendkívüli téli időjárás következtében előállt elfagyás okozta. Ezt azzal indokolta, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat hőmérsékleti mérései szerint közel kétszer olyan hideg volt a perbeli területen, mint amilyen a leginkább károsodott körte fagytűrő képességének határa. Utalt arra, hogy a fagykárnak ugyanaz a tünete, mint a rágásnak. Sérelmezte, hogy a felperes, illetve a szakértő nem értesítette a kárfelmérési eljárásról, így elzárta az alperest attól, hogy észrevételt tegyen a károsodás valós okával és mértékével kapcsolatban. A személyiségi jogi sérelemre alapított kereseti kérelem tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes nem igazolta, hogy az alperes, illetve a képviseletében eljáró személyek az általa sérelmezett tartalmú nyilatkozatot tettek volna.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.455.893 forint tőkét, és annak 2017. május 10. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 293.500 forint tőkét és annak 2017. május 10. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 685.770 forint részperköltséget. A törvényszék a fentieket meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

[8] Határozatát a Vtv. 75. § (1) és (2) bekezdésére, 79. § (1) bekezdés a), b) pontjára és (2) bekezdésére, 81. § (2) bekezdésére, valamint a Ptk. 2:42. § (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (1) és (2) bekezdésére, 2:52. § (1) bekezdésére, 6:47. § (1), (2), (4) bekezdésére, 6:522. § (1) bekezdésére és 6:525. § (1) bekezdésére alapította.

[9] Utalva a Vtv. 75. § (1) bekezdésére azt hangsúlyozta, hogy a vadászatra jogosultnak kimentést csak igen szűk körben tűrő, lényegében abszolút helytállási kötelezettsége van a jogszabályban meghatározott, vad által az adott művelési ágban okozott kárért a vadkár 5%-át meghaladóan. Ebből arra következtetett, hogy a kár keletkezésének ténye önmagában megalapozza a megtérítési kötelezettséget.

[10] Hangsúlyozta, hogy csak az abból eredő vadkárt lehet a föld használójának, illetve tulajdonosának terhére figyelembe venni, ami a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettség elmulasztásából ered. A kármegosztásra vonatozó törvényi rendelkezés alapja az, hogy a természet védelme mindenkinek kötelessége, és ennek terheiből a földtulajdonosnak (használóak) úgy kell kivennie a részét, hogy a vadkár 5%-át mindenképpen viselnie kell. A fennmaradó 95%-át pedig csak annyiban nem kell a vadászatra jogosultnak megtéríteni, amennyiben azt a károsult felróhatóan önmagának okozta, vagyis elmulasztotta a Vtv. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti vadkárelhárítási és megelőzési kötelezettségeit.