BH 2022.6.158 Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak - ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is - viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

Pertörténet:

Tiszaújvárosi Járásbíróság P.20030/2020/26., Miskolci Törvényszék Pf.21014/2020/4., Kúria Gfv.30087/2021/7. (*BH 2022.6.158*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. r. alperes és a felperes jogelődje 2007. május 4-én devizaalapú hitel és opciós szerződést kötött személygépkocsi vásárlása céljából. A felperes jogelődje 2011. augusztus 13-án a szerződést felmondta és felszólította az I. r. alperest a fennálló tartozás megfizetésére, valamint a gépjárművet opciós joga alapján birtokba vette.

[2] A felperes jogelődje az I. r. alperessel szemben fennálló követelését 2014. március 14-én a felperesre engedményezte. Az engedményezési értesítő szerint a lejárt követelést és a követeléshez kapcsolódó esedékessé vált és esedékessé váló ügyleti és késedelmi kamatát, járulékát és az azt biztosító mellékkötelezettségeket szerezte meg a felperes az engedményezéssel.

[3] A felperes a Tiszaújvárosi Járásbíróság előtt indult eljárásban 1 458 857 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Az elsőfokú bíróság a 2.P.20.132/2018/35. számú ítéletével a keresetet elutasította; megítélése szerint a kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tisztességtelen volt, emiatt a szerződés érvénytelennek minősül, ezért abból a felperes az I. r. alperessel szemben marasztalási igényt nem érvényesíthet. A felperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék a 2.Pf.21.014/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa érvényessé a kölcsönszerződést és kötelezze az I. r. alperest 542 791 Ft és járulékai megfizetésére.

[5] Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy nem indokolt a perben állása, egyebekben a felperes keresetének a teljesítését nem ellenezte.

Az első- és a másodfokú bíróság ítélete

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 328. § (1) bekezdése alapján az engedményezés tárgya nem a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért az engedményezéssel csak a követeléshez tapadó alakító jogok szállhatnak át, a szerződéshez kötődő alakító jogok nem. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása olyan alakító jog iránti igény, amely a szerződéses jogviszonyt érinti, így az érvényessé nyilvánítást és elszámolást, a jogkövetkezmények levonását csak az engedményező kérheti. A felperesnek ezért nincs lehetősége arra, hogy az általa sem vitatottan érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása iránt keresetet terjesszen elő, ez a jog csak a kölcsönszerződést megkötő engedményezőt illeti meg.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a régi Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményezés tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért nem jár azzal a joghatással, hogy a felperes a szerződéses jogviszonyba belépjen. Az engedményezés - a szerződésátruházással ellentétben - nem eredményezett alanyváltozást a szerződés tekintetében, ezért a kölcsön jogviszony - az engedményezéstől függetlenül - továbbra is a felperes jogelődje és az I. r. alperes között áll fenn.

[8] A másodfokú bíróság megállapítása szerint nem lehet különbséget tenni a szerződéshez vagy annak teljesítéséhez kapcsolódó alakító jogok között, az engedményezéssel az alakító jogok nem szállnak át az engedményesre. A szerződés érvényessé nyilvánítása tartalmilag a szerződés módosítását jelenti, amely mint alakító jog, nem szállt át a felperesre.

[9] A felperes a szerződés kapcsán alakító joggal nem rendelkezik, így még esetleges jogi érdeke esetén sem lehet alapos a keresete. A másodfokú bíróság szerint nem állapítható meg a felperes jogi érdeke a kereseti kérelem teljesítése körében. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes vagyoni követelést támaszt az alperessel szemben, nem jogi, hanem gazdasági érdek. A jogi érdek fennállásához egy szerződés érvénytelenségére való hivatkozás kapcsán az szükséges, hogy az arra hivatkozó felet ért érdeksérelem másként - mint a szerződés megtámadása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása - elhárítható ne legyen. A másodfokú bíróság szerint az engedményes az engedményezővel szemben érvényesítheti igényét arra hivatkozással, hogy az engedményezett követelés érvénytelennek bizonyult, ezért a jelen perben hiányzik a jogi érdekeltséghez a jogvédelem szükségessége.

[10] A másodfokú bíróság szerint, ha a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítaná, azzal a szerződés érvénytelensége egyik jogkövetkezményét alkalmazná. Ennek során a bíróság által alkalmazott elszámolás eredményeként juthatna pénzösszeghez a szerződésben részes fél, ami nem a szerződésből, hanem annak érvénytelenségéből ered. Az engedményezési szerződéssel a felperes a szerződésből eredő követelést szerezte meg, így ezen a jogcímen az elszámolásból eredő pénzkövetelés nem illetheti meg.