BH 2022.6.158 Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak - ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is - viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. r. alperes és a felperes jogelődje 2007. május 4-én devizaalapú hitel és opciós szerződést kötött személygépkocsi vásárlása céljából. A felperes jogelődje 2011. augusztus 13-án a szerződést felmondta és felszólította az I. r. alperest a fennálló tartozás megfizetésére, valamint a gépjárművet opciós joga alapján birtokba vette.

[2] A felperes jogelődje az I. r. alperessel szemben fennálló követelését 2014. március 14-én a felperesre engedményezte. Az engedményezési értesítő szerint a lejárt követelést és a követeléshez kapcsolódó esedékessé vált és esedékessé váló ügyleti és késedelmi kamatát, járulékát és az azt biztosító mellékkötelezettségeket szerezte meg a felperes az engedményezéssel.

[3] A felperes a Tiszaújvárosi Járásbíróság előtt indult eljárásban 1 458 857 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Az elsőfokú bíróság a 2.P.20.132/2018/35. számú ítéletével a keresetet elutasította; megítélése szerint a kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tisztességtelen volt, emiatt a szerződés érvénytelennek minősül, ezért abból a felperes az I. r. alperessel szemben marasztalási igényt nem érvényesíthet. A felperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék a 2.Pf.21.014/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa érvényessé a kölcsönszerződést és kötelezze az I. r. alperest 542 791 Ft és járulékai megfizetésére.

[5] Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy nem indokolt a perben állása, egyebekben a felperes keresetének a teljesítését nem ellenezte.

Az első- és a másodfokú bíróság ítélete

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 328. § (1) bekezdése alapján az engedményezés tárgya nem a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért az engedményezéssel csak a követeléshez tapadó alakító jogok szállhatnak át, a szerződéshez kötődő alakító jogok nem. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása olyan alakító jog iránti igény, amely a szerződéses jogviszonyt érinti, így az érvényessé nyilvánítást és elszámolást, a jogkövetkezmények levonását csak az engedményező kérheti. A felperesnek ezért nincs lehetősége arra, hogy az általa sem vitatottan érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása iránt keresetet terjesszen elő, ez a jog csak a kölcsönszerződést megkötő engedményezőt illeti meg.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a régi Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményezés tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért nem jár azzal a joghatással, hogy a felperes a szerződéses jogviszonyba belépjen. Az engedményezés - a szerződésátruházással ellentétben - nem eredményezett alanyváltozást a szerződés tekintetében, ezért a kölcsön jogviszony - az engedményezéstől függetlenül - továbbra is a felperes jogelődje és az I. r. alperes között áll fenn.

[8] A másodfokú bíróság megállapítása szerint nem lehet különbséget tenni a szerződéshez vagy annak teljesítéséhez kapcsolódó alakító jogok között, az engedményezéssel az alakító jogok nem szállnak át az engedményesre. A szerződés érvényessé nyilvánítása tartalmilag a szerződés módosítását jelenti, amely mint alakító jog, nem szállt át a felperesre.

[9] A felperes a szerződés kapcsán alakító joggal nem rendelkezik, így még esetleges jogi érdeke esetén sem lehet alapos a keresete. A másodfokú bíróság szerint nem állapítható meg a felperes jogi érdeke a kereseti kérelem teljesítése körében. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes vagyoni követelést támaszt az alperessel szemben, nem jogi, hanem gazdasági érdek. A jogi érdek fennállásához egy szerződés érvénytelenségére való hivatkozás kapcsán az szükséges, hogy az arra hivatkozó felet ért érdeksérelem másként - mint a szerződés megtámadása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása - elhárítható ne legyen. A másodfokú bíróság szerint az engedményes az engedményezővel szemben érvényesítheti igényét arra hivatkozással, hogy az engedményezett követelés érvénytelennek bizonyult, ezért a jelen perben hiányzik a jogi érdekeltséghez a jogvédelem szükségessége.

[10] A másodfokú bíróság szerint, ha a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítaná, azzal a szerződés érvénytelensége egyik jogkövetkezményét alkalmazná. Ennek során a bíróság által alkalmazott elszámolás eredményeként juthatna pénzösszeghez a szerződésben részes fél, ami nem a szerződésből, hanem annak érvénytelenségéből ered. Az engedményezési szerződéssel a felperes a szerződésből eredő követelést szerezte meg, így ezen a jogcímen az elszámolásból eredő pénzkövetelés nem illetheti meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a régi Ptk. 1. § (1) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe, a 234. § (1) bekezdésébe, a 237. § (2) bekezdésébe, a 328. § (1) és (4) bekezdéseibe, a 329. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a régi Ptk. engedményezésre vonatkozó hivatkozott rendelkezéseinek helyes értelmezése alapján az engedményesre azok a jogosultságok szállnak át, amelyek a követelés érvényesítéséhez szükségesek. Ilyennek minősül az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányuló igény, amelyre a 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 10. pontja értelmében sem kizárólag a szerződést kötő felek jogosultak. Utalt arra, hogy az engedményezést megelőzően az engedményező pénzügyi intézet jogi érdeke abban állt az I. r. alperessel szemben, hogy neki tartozott az érvénytelenség jogkövetkezményeként. Ebből következik, hogy ha a II. r. alperest engedményezés hiányában megilletné a jelen perben a kereshetőségi jog, úgy az engedményezés következtében a felperest is megilleti az.