ÍH 2006.160 KÖZÉRDEKŰ ADAT MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

A Legfelsőbb Bíróság épületébe történő be- és kilépés rendjére vonatkozó szabályzat közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti, annak megismerése iránt benyújtott kérelem nem tagadható meg, mivel az arra jogosult szerv nem nyilvánította államtitokká vagy szolgálati titokká, nem minősített adat, nem tekinthető belső használatra készült, döntés-előkészítéssel összefüggő adatnak sem, továbbá nincs olyan törvényi rendelkezés, amely az adatfajták meghatározásával honvédelmi, nemzetbiztonsági, vagy egyéb okból korlátozná a megismerését [Avtv. 19. § (1) és (3) bekezdés, 20. § (1) bekezdés, 21. § (1) és (2) bekezdés].

A felperes kereseti kérelmében kötelezni kérte az alperest a Legfelsőbb Bíróság épületébe történő ki- és beléptetés rendjét szabályozó, a Legfelsőbb Bíróság Elnöke által a Legfőbb Ügyésszel és a Kormányőrség vezetőjével együtt 1991. június 7-én meghozott szabályozás hatályos szövegének papír alapon és mágneslemezen történő kiadására. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor a kért közérdekű adatot nem bocsátotta rendelkezésére, az adatkiadás megtagadását az Avtv.-ben meghatározott időben nem tette meg. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes megsértette az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében kinyilvánított alkotmányos jogát, a közérdekű adatok megismerésének, terjesztésének jogát, valamint az Avtv. 19. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy megakadályozta a kötelezően előírt pontos és gyors tájékoztatást, továbbá megsértette a felperes információs önrendelkezési jogát. A felperes kérte azt is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a Római Egyezmény 10. cikkében kinyilvánított emberi jogát azzal, hogy korlátozta a felperes véleménynyilvánítási szabadságát, az információk, eszmék megismeréséhez és közlésének szabadságát biztosító jogát. Indítványozta az ítélet adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzésének elrendelését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a biztonsági előírások betartására vonatkozó tevékenység kerete nem közérdekű adat. Hivatkozott arra, hogy az épület a Legfőbb Ügyészséggel és a Fővárosi Ítélőtáblával közös székház, amely védett épület. Kifejtette, nem tekinthető közérdekű adatnak, hogy ki léphet be igazoltatás nélkül az épületbe, a rendőrség milyen okból kéri igazolvány felmutatását, hogy milyen okból végzett fokozott közúti ellenőrzést, hogy mi az őrségváltás rendje.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül nyomtatott formában adja ki a felperes részére a Legfelsőbb Bíróság épületébe történő be- és kilépés rendjére vonatkozó szabályzatot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy bár a megismerni kért adat az alperesnek nem az ítélkezési tevékenységével összefüggő, de mindenképpen magának a szervezetnek a működésével kapcsolatos, amely az állampolgárok részére kötelezettségeket ír elő. Bíróság esetén közérdekű adatként a működésére, tevékenységére vonatkozó általános tájékoztatást lehet kérni, ebbe a körbe tartozik a perbeli szabályzat is. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az a tény, hogy rendőrség által védett középületről van szó és hogy ennek érdekében a rendőrség hozhat szabályokat, az ügy elbírálása tekintetében nem volt releváns. Szintén nem perdöntő az a körülmény, hogy az épület nem csak az alperes székhelye, figyelemmel arra, hogy a szabályzat az alperes birtokában, kezelésében is van. Rámutatott, hogy az alperes a közérdekű adat megismerhetőségére vonatkozó kötelezettségének eleget tett, amikor a dokumentumot a felperesnek megmutatta, azonban részére másolatot nem adott, ezért arra az Avtv. 20. § (1) bekezdése alapján kötelezte az elsőfokú bíróság. A felperes további megállapítás iránti kereseti kérelmeit nem találta alaposnak a Pp. 123. §-ára és az Avtv. 21. § (7) bekezdésére tekintettel, ugyanis a teljesítésre kötelezés miatt ugyanazon az alapon egyéb megállapításokra nincs mód. Az adatvédelmi biztos értesítésére vonatkozó kérelemnek nem adott helyt az elsőfokú bíróság, mivel erre nézve nincs jogszabályi előírás.

Az elsőfokú ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést terjesztett elő.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte, kereseti kérelmének megfelelően. Iratellenesnek tartotta az elsőfokú ítélet megállapítását, mely szerint a szabályzatot felmutatták a felperesnek, aki azt elolvasta. Ezzel szemben az alperes megtagadta a kért adat kiadását, nem is mutatta meg azt, a rendelkezést az alperes eljárásától függetlenül a Köztársasági Őrezred hivatalos helyiségében tekintette meg. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a Pp. 123. §-a szerinti megállapításra irányuló kereseti kérelemnek további igényeit. Hivatkozott arra, hogy az Avtv. 17. § (5) bekezdése alapján a bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett törvényben védett jogai megkövetelik. Mindezek alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes az Avtv. 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megsértve járt el, amikor a kért közérdekű adatot nem bocsátotta a felperes rendelkezésére, és az adatkiadás megtagadását az Avtv.-ben meghatározott időben nem tette meg. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított, a közérdekű adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő alkotmányos jogát. Az alperes az Alkotmány 19. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértette azzal, hogy megakadályozta a számára előírt pontos és gyors tájékoztatást, nem tette lehetővé a kezelésében levő közérdekű adatok megismerését. Információs önrendelkezési joga megsértésének megállapítását is kérte. Az alperes jogsértést követett el, amikor az alperesnek a Római Egyezmény 10. cikkében kinyilvánított emberi jogát megsértette azzal, hogy korlátozta véleménynyilvánítási szabadságát és az információk, eszmék megismeréséhez és közlésének szabadságát biztosító jogát. Kérte az ítélet adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezéséhez mellékelte a perbeli szabályzat kivonatát, amely tartalmazza az összes olyan információt, amely az állampolgári jogán érdeklődő felperes megismerési igényét kielégíti, ugyanakkor nem tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek nem tartoznak a felperesre (pl. közjogi méltóságokat, országgyűlési képviselőket érintenek), illetve amelyek nem érintenek állampolgári érdeket. Az alperes álláspontja szerint a beléptetési szabályzat nem az alperes tevékenységére vonatkozik, ezért nem közérdekű adat. Logikailag hibásnak tartotta az elsőfokú bíróságnak az Avtv. rendelkezéseire vonatkozó értelmezését. A felperes információs rendelkezési jogát nem sérti, ha a felperes nem tudja, hogy miként léphetnek be az épületbe a másik négy közjogi méltóság kíséretében levő személyek, illetve a Szemere utcai kapun az áru beszállítása hogyan történik.