A Szegedi Ítélőtábla Gf.30084/2012/2. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 92. §, 350. §, 351. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.084/2012/2.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kolarovszki Márk ügyvéd által képviselt (felperes neve "f.a.", címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Varga Imre ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2012. január hó 11. napján kelt 15.G.40.057/2011/11. sorszámú rész- és közbenső ítélete ellen az alperes részéről 12., míg a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z - É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatja, kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 400.000,- (Négyszázezer) Ft elsőfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 835.700,- (Nyolcszázharmincötezer-hétszáz) Ft le nem rótt peres eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét, valamint a közbenső ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 180.000,- (Egyszáznyolcvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 835.700,- (Nyolcszázharmincötezer-hétszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, míg 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes 2009. július 26-án közbeszerzési hirdetményt tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben "(település neve) Város Közoktatási Intézményének felújítása és építése" elnevezéssel. A közbeszerzés tárgya kettős volt, melyekre külön lehetett ajánlatot tenni:

1. része a (intézmény neve) Intézmény átalakítása, akadálymentesítése és épület felújítása;

- 2 -

2. része a (település neve, utca, házszám alatti telken 220 fős óvoda és bölcsőde építése.

A pályázat 1. részére öt, 2. részére négy ajánlat érkezett. A felperes mindkét részre tett ajánlatot. Az ajánlatok értékelése során az alperes - többek között - a felperesi társaság ajánlatát érvénytelennek minősítette. Mindkét kivitelezési részre a S... Kft. ajánlatát tartotta előnyösebbnek, az 1. részre érkezett ajánlatok közül második legkedvezőbb ajánlattevőként a X... Kft-t nevezte meg. A felperesi ajánlat érvénytelenségének okaként az 1. résznél a költségvetésben felsorolt bádogos munkák 20. tétele beárazásának hiányát, a 2. résznél pedig a felelős műszaki vezetők adataira vonatkozó hamis felperesi adatközlést nevezte meg.

A döntéssel szemben a felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságához, amely D.465/9/2009. számú határozatával a kérelemnek részben helyt adott. Megállapította, hogy az alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (2) bekezdését és - a 2. rész tekintetében - a 88. § (1) bekezdés d) pontját, ezért megsemmisítette a 2. rész vonatkozásában hozott eljárást lezáró döntést, míg ezt meghaladóan a kérelmet elutasította. Egyidejűleg az alperest 1.000.000,- Ft bírsággal sújtotta. Határozatának indokolásában rámutatott, hogy a pályázati kiírás 1. részére benyújtott ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kapcsán az alperes nem követett el jogsértést, a 2. rész tekintetében azonban a jogsértés megvalósult, mivel az összegzésben szerepeltetett "hamis adatra" vonatkozó megállapítás valótlan, az ajánlat a kiíráshoz képest nem tartalmaz a valóságtól eltérő adatot. A döntőbizottság szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg a kérelmező eljárásból történt kizárásával. Az alperes és a nyertesnek kihirdetett S... Kft. szerződéskötését ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, ezzel reparálva a jogsértést.

A döntőbizottsági határozat kézhezvételét követően az alperes új közbeszerzési eljárás lefolytatását rendelte el, melyen a felperes nem indult el, nem tett ajánlatot.

A felperes felszámolását a Békés Megyei Bíróság 5.Fpk.04-09-000367/9. számú végzésével elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2010. április 29. napja.

A felperes keresetében elmaradt haszon jogcímén 13.928.267,- Ft és járulékai, míg a pályázat elkészítésével kapcsolatosan felmerült költség, mint kár jogcímén további 1.063.204,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a pályázat 2. része vonatkozásában - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával megállapítottan - az alperes súlyos jogsértést követett el, amikor a felperes pályázatát érvénytelennek minősítette. Ezzel kárt okozott, amely áll egyrészt abból az elmaradt haszonból, amelyet a felperes akkor realizálhatott volna, ha pályázata értékelésre kerül. Álláspontja szerint ezesetben ő lett volna a közbeszerzési eljárás nyertese, mivel összességében a legkedvezőbb ajánlatot a pályázók közül ő tette. Másrészt kárként merült fel nála a pályázat elkészítésével kapcsolatos költség, amelynek megtérítésére - a jogszerűtlen érvénytelenítés miatt - szintén jogosult. Jogalapként a Kbt. 350-351. §-ait, valamint a Ptk. 339. § (1) bekezdését jelölte meg.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a kártérítési felelősség Ptk-ban rögzített alapvető elemei a perbeli esetben hiányosak, a jogellenesség, a felróhatóság, illetőleg az okozati összefüggés nem bizonyított.

- 3 -

Gf.I.30.084/2012/2.szám

Kiemelte, a felperesnek módja lett volna a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását követően kiírt újabb pályázaton elindulni, amelyet azonban elmulasztott. Vitatta a kár bekövetkeztét is, csupán 300.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjtartozást ismert el, amit megfizetni vállalt.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az alperes által kiírt közbeszerzési hirdetmény 2. részéhez kapcsolódó elmaradt haszon megtérítése iránti felperesi igényt elutasította, egyben megállapította, hogy a "pályázat ellenértékével" kapcsolatos kereseti kérelem jogalapja fennáll. Az elutasító rendelkezés indokolásában utalt arra, hogy az alperes az ajánlatkérői döntést megsemmisítő közbeszerzési döntőbizottsági határozatot követően jogosult volt új eljárást lefolytatni a Kbt. 92. § g) pontja értelmében. Ez egyben azt is jelenti, hogy szerződéskötési kötelezettség nem terhelte, melynek következtében a szerződéskötés elmaradásával összefüggésben magatartása jogellenesnek nem minősíthető. Ezzel a kártérítés egyik alapvető - konjunktív - törvényi feltétele hiányzik. Álláspontja szerint az sem bizonyítható, hogy a felperes szerződéskötés esetén hasznot realizált volna. A pályázat elkészítésével kapcsolatos költségigény jogalapja tekintetében a Ptk. 6. §-ára utalt.

Az elsőfokú bíróság részítélete ellen, annak kereseti kérelem szerinti megváltoztatása érdekében a felperes fellebbezett. Hivatkozása szerint a Kbt. 351. §-a jogalapot teremt a közbenső ítéletben szereplő költségek megtérítésén kívül az elmaradt haszon iránti igényre is. Kiemelte, a jogellenesség szándékos alperesi magatartásban áll, mellyel a felperesi pályázatot érvénytelenné nyilvánította.