A Legfelsőbb Bíróság Bfv.878/2010/3. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.330/2009/2., Gyulai Törvényszék B.330/2009/3., Szegedi Ítélőtábla Bf.448/2009/6., *Kúria Bfv.878/2010/3.* (BH 2011.9.246)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.878/2010/3.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. év február hó 1. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatali visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békés Megyei Bíróság 12.B.330/2010/3. számú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.448/2009/6. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.300 (nyolcezer-háromszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Békés Megyei Bíróság a 2009. december 2-án meghozott 12.B.330/2009/3. számú végzésével a pótmagánvádló vádindítványával hivatali visszaélés bűntette (Btk. 225. §) miatt indított büntetőeljárást megszüntette.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2010. február 17-én meghozott Bf.II.448/2009/6. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú végzéssel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.

2008. szeptember 3-án a pótmagánvádlóval szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt nyomozás indult a rendőrkapitányságon.

2009. január 16-i határozatával a városi ügyészség a nyomozást - a Be. 190. § (1) bekezdés c) pontjának II. fordulata alapján, bizonyítottság hiánya miatt - megszüntette.

A pótmagánvádló a városi ügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen panaszt jelentett be.

2009. március 27-i határozatával a megyei főügyészség a pótmagánvádló panaszának helyt adott, a városi ügyészség határozatát megváltoztatta és a nyomozást a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiányában szüntette meg. Egyben a megyei főügyészség a panaszt - tartalma folytán - hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentésként továbbította az illetékes nyomozó ügyészséghez.

2009. április 14-i határozatával a nyomozó ügyészség a pótmagánvádló által - hivatali visszaélés bűntette miatt - tett feljelentést a Be. 174. § (1) bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiányában elutasította.

A pótmagánvádló a nyomozó ügyészség feljelentést elutasító határozata ellen panaszt jelentett be.

2009. április 22-i határozatával a megyei főügyészség a pótmagánvádló panaszát a Be. 199. § (1) bekezdés b) pontja alapján elutasította.

2009. június 22-én a pótmagánvádló - jogi képviselője útján - vádindítványt nyújtott be a városi ügyészség vezető ügyésze ellen.

A vádindítvány szerint a városi ügyészség vezető ügyésze megszegte hivatali kötelezettségét, mivel nem tett meg mindent, ami az adott helyzetben elvárható.

A pótmagánvádló előállításáról, a gyanúsításról, a nyomozás elrendeléséről, és minden lényeges további eljárási cselekmény lefolytatásáról döntött.

A pótmagánvádló elleni büntetőeljárást - annak folyamatos beadványai ellenére - nem szüntette meg, pedig elsősorban neki lett volna kötelessége a pótmagánvádló javára intézkedni. Négy hónap alatt az eljárás befejezéséig nem tisztázta, illetve szándékosan nem akarta tisztázni az adott ügyben a közokirat fogalmát. Ezáltal tevékenységét szabályellenesen gyakorolta, hatáskörébe tartozó kötelezettségét elmulasztotta.

Ha a vezető ügyész a hivatali kötelességét betartotta volna, akkor az eljárás félidejében meg lehetett volna szüntetni a nyomozást. Így viszont sérült az ügyészség törvényes és szabályszerű működésébe vetett közbizalom. A pótmagánvádló a rendszám lefoglalása miatt pedig hosszú ideig nem tudta használni az autót.

2010. február 11-én a Legfőbb Ügyész nem járult hozzá a hivatali visszaélés bűntette miatt, a pótmagánvádló által kezdeményezett, a vezető ügyész elleni eljárás megindításához.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a vádindítvány elutasításának nincs helye, mivel a Be. 231. § (2) bekezdés szerinti egyik ok sem áll fenn. A vádindítvány benyújtására törvényi határidőben került sor, a pótmagánvádlónak van jogi képviselője, aki ügyvéd, a vádindítvány szerinti cselekmény vonatkozásában a pótmagánvádló potenciális sértettként jöhet szóba, a vádindítvány megfelel a Be. 2. § (2) bekezdésének és tartalmazza a 230. § (2) bekezdés szerint előírtakat.

Mindezek után az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése keretében vizsgálta, hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e. Ehhez képest - álláspontja szerint - arról kell dönteni, hogy bizonyítás nélkül, illetve a vádindítvány állításai valóságtartalmától függetlenül a vádindítványban felrótt cselekmény alkalmas-e a hivatali visszaélés bűntettének megállapítására.

A hivatali visszaélés szándékos és célzatos bűncselekmény, a vádindítványban foglaltak viszont nem alkalmasak sem az elkövetési magatartás, sem pedig a célzat megállapítására. Ezért az elsőfokú bíróság a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontja és 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a vádindítvány alapján indult eljárást megszüntette.