A Kúria Bfv.1872/2016/6. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 373. §, 416. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 345. §, 396. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A törvényes vád tartalmi követelményének értelmezése.

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.359/2000/14., Kaposvári Törvényszék Bny.35/2011., Kaposvári Törvényszék B.208/2013/218., Pécsi Ítélőtábla Bf.51/2015/18., Kúria Bfv.613/2016/12. (BH 2017.3.84), *Kúria Bfv.1872/2016/6.*

***********

KÚRIA

Bfv.I.1872/2016/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év május hó 23. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a X. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Törvényszék 16.B.208/2013/218. számú, valamint a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.51/2015/18. számú ítéletét X. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Törvényszék a 2015. április 27. napján kihirdetett 16.B.208/2013/218. számú ítéletével a X. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. törvény 276. §); ezért halmazati büntetésül egy év tíz hónapi - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, továbbá rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a 2016. február 22. napján kihirdetett Bf.II.51/2015/18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a X. rendű terhelt cselekményeit a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének és a Btk. 345. §-ában meghatározott bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a terhelt halmazati büntetését szabadságvesztésként tekintette kiszabottnak, melyet - végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben kell letöltenie és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a X. rendű terhelt érdekében védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, azt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapozva.

Álláspontja szerint védence bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével, valamint a Be. 373. § III. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, mivel mind az első-, mind a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a vádon, és megalapozatlanul állapította meg azt, hogy a terhelt szándékosan segítséget nyújtott a tényállásban leírt bűncselekmények megvalósításához, a védence által kiállított számla fiktív volta a büntetőeljárás során nem nyert bizonyítást.

Hivatkozott arra is, hogy az elkövetési értékre véleményt adó műszaki szakértő nem rendelkezett kompetenciával és megfelelő szakmai tapasztalattal ahhoz, hogy a jogügyletekben szereplő gépi berendezések értékéről szakvéleményt adhasson, azaz nem rendelkezett a bíróság olyan szakvéleménnyel, amely minden kétséget kizáróan igazolta volna a vádat.

Arra is hivatkozott, hogy a módosított vád szerint a védence által kiállított számlák azért voltak fiktívek, mert a jogügyletek tárgyát képező ingóságok forgalmi értékeként megjelölt összegek nem feleltek meg a valós forgalmi értéknek; ezért a bizonyítási eljárásnak arra kellett volna irányulnia, hogy a számlák a vádirat szerinti okból fiktívek-e.

Mindezek alapján elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg és védencét az ellene emelt vád alól mentse fel; másodlagosan pedig arra, hogy az ítéleteket helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó és nem támadható tényállás szerint a X. rendű terhelt tudata átfogta, hogy az általa kibocsátott és az I. rendű terhelt által befogadott számlák nem valós gazdasági eseményeket tükröztek, és azok kizárólag az adóhatóság megtévesztését szolgálták, illetve a gazdasági tevékenység látszatának a megteremtését.

Utalt arra is, hogy a vád körülírta az általános forgalmi adó jogosulatlan visszaigénylésében, illetve jóváírásában közreműködő személyek tevékenységét, és a megismételt eljárásban eljárt bíróságok részletesen megindokolták, hogy a számlák miért tekintendők fiktívnek.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat Csapó Tamás X. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.70/2017/1.).

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül. Emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványokban nem hivatkozott - esetleges feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.