EH 2000.181 A műsorszolgtáltató kft. szerződéstervezetének éles hangvételű, de nem gyalázkodó jellegű bírálata egy nyilvános lakossági fórumon nem lépi túl a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit, és nem valósít meg rágalmazást vagy becsületsértést [Btk. 10. §, 179. §, 180. §].
Egy műsorszolgáltató és kereskedelmi kft. ügyvezetői 1998. április 24-én magánindítványt terjesztettek elő a terhelt ellen a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdésének b) és c) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt.
A feljelentés szerint a terhelt 1998. március 25. napján egy lakossági fórumon az alábbi kijelentéseket tette:
"... a városban kialakult helyzet majdhogynem egyenlő a törvénytelenséggel: olyan helyzet alakult ki a városban, ami nemcsak indokolatlanul egyoldalú előnyöket biztosít a szolgáltatók részére, hanem ráadásul egyes szerződési pontok semmisek, jogszabályba ütközőek.
Ez a szerződési meghatározás, ez a szolgalmi jog, jogilag úgy is lehetne mondani, hogy hülyeség, ahogy van, de ezt nem mondom, hanem azt mondom, hogy ez semmis, ez olyan, mintha ott sem lenne.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy nem kötelesek aláírni a csillagpontos szerződésre vonatkozó megállapodás tervezeteket."
A városi bíróság az 1998. május 12. napján kelt végzésével a terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának lényege szerint a feljelentésben foglaltak egy szerződéstervezetnek a jogi kritikájaként értékelhetők, becsület csorbítására azonban nem alkalmasak. A kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóság tartalma nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat sem rágalmazást, sem becsületsértést nem valósít meg. Az ilyen kritika csak a gyalázkodó, az emberi méltóság sérelmével járó megnyilvánulások esetén szolgálhat alapul a rágalmazás vagy a becsületsértés vétségének megállapítására. A közügyek nyilvános megvitatása területén a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog. A közszereplést vállaló személyeknek vállalniuk kell, hogy a kritika megengedhetőségének határai tágabbak, mint a magánszemélyek tekintetében.
A megyei bíróság az 1998. június 15. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését jogi indokaival egyetértve helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a magánvádlók 1998. december 4. napján terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a büntetőeljárás megszüntetését sérelmezték. Arra hivatkoztak, hogy a terhelt kijelentéseivel megsértette a kft. társadalmi megbecsülését, az általa használt kifejezések nem vonhatók a szabad véleménynyilvánítás körébe. Ebben az esetben nem egyszerűen a szerződési feltételek szakmai kritizálása történt meg részéről, hanem minősítette a kft.-t magát is és azt egyértelműen lejáratta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a büntetőeljárást a Be. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában megszüntették.
A rágalmazás elkövetési magatartása valamely becsület csorbítására alkalmas tényállítás vagy híresztelés ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Jelen esetben kizárólag a tényállítás, mint elkövetési magatartás kerülhet szóba.
A rágalmazás megítélése során a tényállításon olyan nyilatkozatot kell érteni, amelynek tartalma valamely múltban megtörtént vagy jelenben történő esemény, jelenség vagy állapot.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat sem rágalmazás, sem becsületsértés megállapítására nem alkalmas.
Kétségtelen, hogy a feljelentésben idézett nyilatkozat a kft. tevékenységéhez kapcsolódó szerződéstervezetre vonatkozó negatív értékítélet, kedvezőtlen tartalmú véleménynyilvánítás, éles hangvételű bírálat, ennek ellenére nem lépi túl a kritika megengedhetőségének határát. A bírálat jellegében nem gyalázkodó, a jogi személy társadalmi megbecsülésének aláásását, elvesztését nem eredményezheti az objektív értelmezés, a társadalomban kialakult általános felfogás szerint. Ezért a rágalmazás vagy becsületsértés törvényi tényállását nem valósítja meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az alaptalannak talált felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a sérelmezett bírósági határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 2598/1998. sz.)