BH 1997.3.154 A munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegben nincs tagja [1992. évi XXII. törvény 46. § 2, (3) bek., 47. § (2) bek., 49. § (3) bek.].

Az I. rendű ellenérdekű fél a B. K. P. Sz.-nél 1995. évben tartott üzemi tanácsi választáskor visszautasította, hogy a kérelmező képviselője a választási bizottságban részt vehessen, illetőleg a kérelmező jelöltet állíthasson, mert a kérelmezőnek az Sz.-nél nincs tagja, ezért más telephelyről jelölt a saját tagjai közül.

A vitában a felek egyeztettek, de az I. és a II. rendű ellenérdekű fél közös határozattal elutasította a kérelmet.

A határozat ellen a kérelmező a munkaügyi bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban a végzésével elutasította a kérelmet, mert az Mt. 43-44. és 49. §-ainak egybevetésével arra következtetett; a munkáltató részlegénél tartott üzemitanács-választásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni hogy az adott részlegnél milyen szakszervezet működik. A kérelmezőnek az adott részlegben nem volt tagja, ezért az Mt. 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogosítvány - az önálló jelöltállítás joga - nem illeti meg.

A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését annak helytálló indokainál fogva helybenhagyta. Utalt arra is, hogy a munkavállalói részvétel célja az üzemi tanács létrehozása útján az adott szervezeti egységnél a munkáltatói döntésekben való részvétel.

A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben ismételt üzemitanácsi-választás elrendelését és annak - a II. rendű ellenérdekű fél tekintetében - a tűrésre kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése nem szűkíthető le az adott részlegre, mivel az nem munkáltató, a jelöltállítás joga pedig a munkáltatónál működő szakszervezetet illeti meg. A kérelmező nem vitásan működik a munkáltatónál. Az egyes részlegekben létrehozott üzemi tanácsok nemcsak helyi jelentőségű ügyekben adnak lehetőséget a munkáltatói döntésben való részvételre, ráadásul a választásnak jelentősége volt a szakszervezeti vagyon megosztásában is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.