A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27164/2014/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1991. évi IV. törvény (Flt.) 54. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18. §] Bíró: Bors Szilvia

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K.27.164/2014/7.

A bíróság dr. Varga József ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperesnek, jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága külön felhívására fizessen meg 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme és a becsatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a 2013. február 19. napján álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be, melyben nyilatkozta, hogy külön törvény szerint nem minősül egyéni vállalkozónak, ezzel együtt álláskeresési ellátás iránt is benyújtotta kérelmét.

Az alperes elsőfokú szerve megállapította, hogy 2013. február 19. napjától a felperes 49 nap álláskeresési járadékra jogosult, és egyúttal álláskeresőként nyilvántartásba vette a 13193-1/2013-0801. számú határozatával. Az álláskeresési járadék leteltét követően az alperes elsőfokú szerve foglalkoztatást helyettesítő támogatást nyújtott felperesnek. 2014. január 29. napján a NAV adatbázisából értesült arról az elsőfokú szerv, hogy a felperes egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik 2012. június 12. napjától 2013. szeptember 5. napjáig, amelyet 2013. február 15. napjától szüneteltetett. A felperest adatközlésre hívta fel, aki az adatbázisból kinyomtatott irattal ugyanezt igazolta 2014. január 31. napján. Az elsőfokú szerv bizonyítékként figyelembe vehető adatok beszerzése végett megkereste az egészségbiztosítási pénztárt, ahonnan a fenti tájékoztatást kapta 2014. február 18. napján. Minderre figyelemmel 2014. február 19. napján az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre vonatkozó határozatát az elsőfokú szerv visszavonta, és a felperes 2013. február 19. napján benyújtott kérelmét elutasította a GY-02M/01/002592-5/2014. iktatószám alatt. A határozat arra hivatkozott, hogy a felperes nem minősül álláskeresőnek, mert kereső tevékenységet folytat az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjának 4. alpontja szerint. A felperes a hozott határozatot 2014. február 21. napján átvette, és március 5. napján fellebbezte meg. Az alperes az elsőfokú határozatot GYM/01/511-1/2014. iktatószám alatt helybenhagyta. A határozat indokolása arra hivatkozott, hogy az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja szerint a felperes egyéb kereső tevékenységet folytatónak minősül az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pont alapján, mert külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül. A másodfokú határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz 2014. április 28. napján, melyben arra hivatkozik, hogy a határozatok a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg. Egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése alatt nem folytathat kereső tevékenységet. Az eljárás során két ellentétes határozat született, valamint nincs lehetőség technikai határozat meghozatalára, mely szerint egy korábbi döntés visszavonásra kerül. Hivatkozott az alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésére is, 28. cikk 2. mondatára. Ezen túlmenően arra is, hogy 8 napon túli eljárás körében az alperes az eljárás megindításáról a felperest nem tájékoztatta, és a nyilvántartásba vételről szóló döntés visszavonásáról sem értesítette a felperest. Az alperes nem megfelelő jogszabályt vett figyelembe álláspontja szerint, a mögöttes jogszabály az Flt. és a Tbj., amely kimondja, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt a felperes kereső tevékenységet nem végezhet, és biztosítottnak sem minősül, valamint igazolvánnyal sem rendelkezik, hiszen azt a hatóságnak vissza kell adnia érvénytelenítésre. Minderre figyelemmel elsődlegesen eljárási, másodlagosan érdemi okokból a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

Az alperes előadta, hogy a határozatot a jogszabálynak megfelelően hozta, értesítette a felperest arról, hogy a nyilvántartásba vételről szóló technikai határozatot visszavonta, és a nyilvántartásból törölte, továbbá nem indult új eljárás, és a 8 napot sem haladta meg az eljárási határidő, ezért a felperest nem kellett értesítenie, de személyesen közölte vele, hogy miért van szükség az adatok beszerzésére. Érdemben hivatkozott arra, hogy a jogszabály az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése alatt sem engedélyezi álláskeresési járadékban való részesülést, illetve álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt. Mindezek alapján a felperes keresetének elutasítását kérte.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.

A Pp. 324. § (1) bekezdése alapján az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Pp. 339. § (1) bekezdése kimondja, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

E körben a bíróság először vizsgálta a felperes eljárási szabályok megszegésére történt hivatkozásait.

A Ket. 29. § (3) bekezdése alapján, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról

a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,

b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell.

E jogszabályhely (4) bekezdése szerint az értesítés csak akkor mellőzhető, ha

a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,

b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,

c)

d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

A Ket. 71. § (1) bekezdése szerint a hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

A Ket. 71. § (7) bekezdése értelmében, ha a technikai lehetőségek adottak, a hatóság papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozza meg döntését.

A Ket. 72. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell