3061/2014. (III. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.291/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 18. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján.

[2] Az ügy közvetlen előzménye, hogy a Kúria a Kvk.II.37.291/2014/2. számú végzésével helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB) a 2014. március 10-én meghozott 487/2014. számú határozatát.

[3] Az ügy (a jogvita) alapját az a körülmény jelenti, hogy a Magyar Keresztény Szociális Unió, mint jelölő szervezet (a továbbiakban: indítványozó) az általa átvett 100 db sorszámozott ajánlóívet a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben nem adta át. A Budapest Főváros 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 43-H/2014. (III. 4.) 07. számú OEVB határozatában a Ve. 124. §-ára és 252. §-ára hivatkozással az ajánlóív átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 5 075 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót.

[4] A kötelezés ellen az indítványozó 2014. március 7-én fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a megtámadott határozat megváltoztatását, arra hivatkozással, hogy jelöltjük egészségi állapota akadályozta a határidő betartását. Az NVB 487/2014. számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltakat, vagyis a fellebbezésben az indítványozó elmulasztotta feltüntetni a jelölő szervezet székhelyét és bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[5] Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az elutasító határozattal szemben. A felülvizsgálati kérelem azonban nem a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kifogásolta, hanem az ügy érdemében hozott döntést vitatta, vagyis a bírságkiszabás megalapozatlanságát állította. A Kúria megállapította, hogy az NVB 487/2014. számú határozata a megtámadott OEVB 43-H/2014. (III. 4.) számú határozatot nem helybenhagyta, hanem a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Arra is utalt, hogy az indítványozó által a felülvizsgálati kérelemben felhozott, a Ve. 124. § (2) bekezdés értelmezésére vonatkozó érvelés a Kúria által sem vizsgálható.

[6] 2. Az indítványozó állítása szerint a Kúria döntésével megsértette a tisztességes eljárás követelményét előíró alaptörvényi rendelkezést [XXIV. cikk (1) bekezdés], valamint a jogorvoslathoz való jogát [XXVIII. cikk (7) bekezdés]. Ezen túlmenően sérelmezte a Ve. 124. § (2) bekezdésének az NVB szerinti értelmezését, így különösen azt, hogy nem szűkíti le a "be nem nyújtott ajánlóív" esetére a bírságolást, hanem - ellenkezőleg - kiterjeszti azt a késedelmes benyújtás esetére is. Az indítványozó ennek alapján úgy véli, hogy az ilyen értelmezés az Alaptörvény 28. cikkébe ütközik.

[7] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, valamint a választási szervek határozatait támadja.

[8] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.

[9] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó azonban a jelen ügyben a jogorvoslatot érdemben nem merítette ki. Fellebbezését ugyanis az OEVB határozat ellen hiányosan nyújtotta be, azért azt az NVB - a Ve. 224. § (3) bekezdése b) és c) pontjára hivatkozva, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[10] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. március 21.

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/535/2014.