A Győri Ítélőtábla Pf.20167/2011/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 198. §, 217. §, 237. §, 238. §, 318. §, 328. §, 339. §, 340. §, 354. §, 355. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 3. §, 9. §, 42. §] Bírók: Bajnok István, Lezsák József, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.167/2011/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Glegyák Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Posta Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Glegyák Jenő ügyvéd által képviselt - a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. február 9. napján kelt P.20.188/2010/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Köteles az alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 50.000,- (Ötvenezer)forint másodfokú perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a színházelméleti diplomával rendelkező felperes több mint 30 éve kötődik az alpereshez, annak alapító tagja, rendezője, főrendezője, igazgatója, zenei igazgatója, "A"díjas művésze, megbízási szerződés alapján az alperesnél zenés tagozatvezető volt. Korábbi rendezései során a megbízási szerződéseket az általa képviselt Felperesi beavatkozó kötötte az alperessel, azzal hogy a megbízott részéről a felperes teljesít.

Az alperes korábbi igazgatójának a felfüggesztése után 2007. február 23-tól "B" lett az alperes megbízott igazgatója, akivel a felperes 2007. márciusban szóban megállapodott, hogy a 2007/2008-as évadban a felperes rendezi a Bajazzók, és a Parasztbecsület című operákat, továbbá a Marica grófnő című operettet. A felek a próbakezdésről, a bemutató időpontjáról (2007. november-december és 2008. április) megállapodtak, a "gázsi" összegéről azonban nem. A színházi életben megszokott - ami a peres felek és a felperesi beavatkozó korábbi együttműködése során is érvényesült - hogy a személyes közreműködésre köteles művész által végzett munka ellenértékét az általa képviselt gazdasági társaság, jelen esetben a felperesi beavatkozó számlázta le.

A felperes 2007. márciusban az operák szereplőinek válogatását megkezdte, a színészek egyeztetése, a szerepek kiosztása, az aláírt szereposztás próbatáblán történő kifüggesztése megtörtént, az általa javasolt színészekkel az alperes szerződést kötött. A díszlettervek elkészítése, gyártása megkezdődött. Az alperes megbízott igazgatójának kérésére a karból együtt meghallgatták a kisebb szerepekre felkérhető énekeseket. 2007. nyarán a felperes felkérte "C" jelmeztervezőt az operák jelmezterveinek elkészítésére, vele és a díszlettervezővel egyeztetett. A jelmeztervező ennek megfelelően a vázlatokat elkészítette, azt a felperes elfogadta, a végleges rajzok elkészültekor azonban már a felperes rendezői felkérését "visszavonták". A felperes 2007. szeptemberében a karmesterrel, és a karigazgatóval egyeztetett a zenei dramaturgiáról, elkészült a próbarend. A jelmeztervek alapján indulhatott volna a próba, a díszleteknél öt nap múlva lett volna az állítási próba, a produkciós értekezlet pedig tíz nap múlva. A Marica grófnő című operettet a felperes már korábban is rendezte, a szövegkönyvet ő dolgozta át. A szóbeli megállapodást követően a felperes az operett színészeit kiválasztotta, egyeztetett velük, amelynek eredményeként az alperes szerződtette őket. Az "E" Színművészeti Egyetem szóbeli felkérésére vállalta, hogy egy végzős jelmeztervező diplomamunkáját e darabnál készíti el, erre a felperes e személyt felkérte.

2007. augusztusban az alperes új gazdasági igazgatója - a megbízott igazgató jelenlétében - közölte a felperessel, hogy a zenei tagozat vezetője a továbbiakban csak közalkalmazott lehet. Emiatt megállapodtak abban, hogy a felperes a továbbiakban nem lesz zenei tagozatvezető, de megerősítést nyert, hogy a "felperesé" a két rendezés, rendezőként számítanak rá.

A felügyeleti szerv vizsgálatát követően 2007. szeptember 29-én az alperes megbízott igazgatója "visszavonta" a felperes megbízását, majd a 2007. október 2-án a társulati ülésen bejelentette, hogy a felperestől, mint rendezőtől megválnak. Ezt megalapozó jogsértő magatartást a felperes nem tanúsított, a rendezői felkérés "visszavonásának" indoka - bizalomvesztés, jogellenes munka végeztetése a színház erőforrásának és anyagainak a felhasználásával - megalapozatlan volt.

Ezt követően az operákat "D" rendezte, saját rendezői elképzeléseinek megfelelően, a jelmeztervező és a díszlettervező új terveket készített. A két opera - a tervezettek helyett - 2008. január 18-án lett bemutatva, a rendező a két opera rendezéséért 800.000,- Ft+áfa díjat kapott. Az alperes a 2008. áprilisi főpróba előtt kért a felperestől engedélyt az operett átdolgozott szövegkönyvének hasznosítására, amit a felperes megadott, az ezért járó jogdíj kifizetésre került. "E" rendező az operett rendezéséért 900.000,- Ft+áfa díjazásban részesült, ami 2008. áprilisban lett bemutatva.

A 2007. szeptember 29-én történt személyes, továbbá a 2007. október 2-án nyilvánosan bejelentett "rendezői felkérés visszavonását" követően a felperes új előadásokra leszerződni más színházaknál nem tudott.

A felperes módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a szerződést a határozathozatalig nyilvánítsa hatályossá, és kötelezze az alperest (Ptk.238.§.(1) bekezdése, Ptk. 198.§-a) 2.400.000,-Ft, az Szjt.42.§-a alapján járó felhasználói díj megfizetésére. Másodlagosan a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánításával (Ptk.238.§.(1) bek.) a Ptk.318.§-a és 395.§.(1) bekezdése alapján az alperest 2.400.000,-Ft, az Szjt.42.§-a alapján járó felhasználói díj megfizetésére kérte kötelezni. Harmadlagosan, ha a felek között nem jött létre szerződés, a Ptk.6.§-a alapján az alperest 2.400.000,- Ft bíztatási kár megfizetésére kérte kötelezni. Ebből 1.400.000 Ft után 2008. január 18-tól, 1.000.000 Ft után 2008. május 8-tól tartott igényt a törvényes késedelmi kamatokra. A harmadik jogcím körében arra hivatkozott, hogy a felperes alappal bízhatott abban, hogy az operettet és a két operát megrendezheti, emiatt nem fogadta el a "F" Nemzeti Színház, és a "F" Színház felkérését, amelyekért összesen 2.500.000,- Ft+áfa díjazást kapott volna. Az alperes jogellenes magatartása miatt 2007. októbere után már esélye sem volt arra, hogy más színháznál erre az évadra rendezést vállaljon.

Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a felperes perindítási joga a keresetlevél benyújtásakor nem állt fenn, a "perjogi engedményezést" a magyar jog tiltja. A peres felek között nem jött létre szerződés, mert annak lényeges tartalmi elemében, a díjban nem állapodtak meg. Az alperes korábban a beavatkozóval kötött megállapodást, ha a felperes rendezett, de a 2007/2008-as évadra nem jött létre ilyen megállapodás, a megbízott igazgató a felperest magánszemélyként sem bízta meg. Folytatott ugyan tárgyalásokat a felperessel, mint a beavatkozó képviselőjével három darab rendezésére, de az előzetes tárgyalások alapján létrehozni kívánt szerződés megkötése elmaradt. Amennyiben létrejött is megbízási szerződés, azt bármikor azonnali hatállyal a megbízó alperes - kártérítési kötelezettség nélkül - felmondhatta. Hivatkozott arra is, hogy a felperesnek tudomása volt arról, hogy ellenőrzés folyik a színházban, ilyen körülmények között a színház vezetőségének bizalomvesztése a felperes felé alappal következett be. Vitatta a kártérítési igény jogalapját, az okozati összefüggést, a kár tényét és mértékét, valamint a késedelmi kamatot.