ÍH 2012.141 ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS - AZ EGYEZSÉGBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG NEMTELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék P.21579/2011/4., Győri Ítélőtábla Pf.20121/2012/4. (*ÍH 2012.141*)

***********

A befejezett adósságrendezési eljárásban létrejött peren kívüli egyezségben vállalt teljesítést elmulasztó adós ellen a hitelező - más hitelezők igényeit nem érintő jogkövetkezménnyel - nem csak újabb adósságrendezési eljárásban, hanem perben is érvényesítheti igényét.

[Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. (Har.) 27. §]

A törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest 111 083 489 Ft tőkeösszeg és késedelmi kamatai, továbbá a felperes pernyertességével arányos mértékű perköltség megfizetésére.

Az ítélet indokolásában rögzített tényállás szerint a felek között létrejött vállalkozási szerződések teljesítéséből származó számlákat az alperes az azokon megjelölt határidőben nem egyenlítette ki. A nemfizetés oka az volt, hogy az alperessel szemben 2010. november 25. napján adósságrendezési eljárás indult.

A felperes az adósságrendezési eljárásban hitelezői igényét határidőben bejelentette. A hitelezői igényt 521 001 392 Ft tőkeösszeg és 11 017 122 Ft késedelmi kamat tekintetében a pénzügyi gondnok a II. hitelezői csoportba sorolta.

Az adósságrendezési eljárás során az alperes és a hitelezők között egyezség jött létre, melyre tekintettel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság végzésével 2011. július 29. napján az eljárást befejezetté nyilvánította.

Az alperesnek az egyezségben foglalt kötelezettsége szerint 2011. szeptember 30. napjáig a tartozás (532 018 514 Ft) 1-ét, azaz 133 004 629 Ft-ot kellett volna megfizetnie. Ebből azonban csak 19 166 859 Ft-ot teljesített, ezért a felperes fizetési meghagyás útján kívánta érvényesíteni további 501 834 533 Ft tőke és késedelmi kamatai iránti igényét.

Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az igény peres úton történő érvényesíthetőségével kapcsolatosan a felperes álláspontja az volt, hogy - az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt - az adósságrendezési eljárás ismételt kezdeményezésének lehetősége nem zárja ki az igény más módon való érvényesítését.

A felperes keresetét 113 837 770 Ft tőkeösszegre és annak 2011. április 1-jétől járó késedelmi kamatára szállította le.

A törvényszék a felperes keresetét 111 083 489 Ft tőke tekintetében találta megalapozottnak. Úgy ítélte, hogy az adósságrendezési eljárásban elfogadott egyezség szerinti lejárt tartozás számításánál csak a kamatfizetés nélkül vállalt 521 001 392 Ft tőkekövetelésből lehet kiindulni.

Kifejtette, hogy az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. (Har.) 27. §-a, és egyéb rendelkezései nem tartalmaznak olyan kógens utalást, mely a nemteljesítés esetére kizárólag az adósságrendelkezési eljárás igénybevételét írná elő. A már befejezett adósságrendezési eljárásban kötött egyezség - a felek egyező előadása szerint - jelenleg is érvényes, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely az egy részlet fizetésének elmaradása esetére a tartozás teljes esedékessé válását írná elő. Ezért a bíróság a felperes leszállított kereseti kérelmének jelentős részét - 111 083 489 Ft összegben - megalapozottnak ítélte, annak 2011. október 1. napjától számított késedelmi kamataival együtt.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, és a kereseti kérelem teljes elutasítását kérte.

Előadta, hogy az adósságrendezési eljárásban létrejött egyezség olyan, a felek között peren kívüli létrejött egyezségnek minősül, mely nem végrehajtható. Tartalmazza az adós kötelezettség vállalását, annak összegszerűségét és a teljesítési határidőket, ennyiben hasonló az ítélt dolog tartalmához, illetőleg analóg a csődegyezséggel.

Álláspontja szerint a peren kívüli egyezségben foglaltak érvényesítése érdekében minden esetben perindításra van szükség.

A Har. 27. §-ában foglalt azon szabályozás, miszerint "ha az önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti" - speciális szabálynak minősül.

Ebből következően kógens, egyedüli jogérvényesítési eszközként értelmezendő, mert ha nem ez lett volna a jogalkotó egyedüli szándéka, úgy erre a rendelkezésre nem is lett volna szükség.