BH 2015.6.151 I. Jogerősségi záradékkal tévesen ellátott bírósági határozattal szemben nincs helye felülvizsgálatnak, a záradékot az alapügyben eljárt bíróság hatályon kívül helyezheti [Be. 416. § (1) bek., 588. § (5) bek.].

II. Az elfogatóparancs alapján őrizetbe vett és a bíróság elé állított terhelt meghallgatása nem tekinthető bírósági tárgyalásnak [Be. 73. § (3) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Járásbíróság Bk.219/2013/2., Kúria Bfv.890/2014. (*BH 2015.6.151*)

***********

[1] A járásbíróság a 2013. április 19. napján tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a terhelttel szemben kifosztás bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 322. § (1) bek. c) pont] miatt 8 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki.

[2] A jogorvoslatra jogosultak közül a végzés közlése (kézbesítése) egyedül az ügyész részére történt meg, aki a tárgyalás tartását nem kérte.

[3] A végzés nem lett kézbesítve a terhelt nyomozás során - a Be. 46. §-ának a) pontja alapján, azaz az ötévi szabadságvesztéssel büntetendőség miatti kötelező védelem okából - kirendelt védőjének. Erre nézve bírói utasítás sem volt.

[4] A végzés kézbesítése a terhelt felé kétszer is sikertelen maradt. A bíróság az ügy új számra iktatása után tárgyalást tűzött ki. A terhelt az első tárgyaláson 2013. szeptember 24-én szabályszerű idézésre nem jelent meg. A rendőrség a következő tárgyalásra 2013. november 14-én nem tudta elővezetni. Ekkor a bíróság a tárgyalást 2014. január 14-re elhalasztotta, és a terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, mert a rendőrség azt közölte, hogy a terhelt nem lakik a bíróság által ismert lakcímén. A bíróság a tárgyalásokra idézte a terhelt nyomozás során kirendelt védőjét, akit mindkétszer ügyvédjelölt helyettesített.

[5] A terheltet a rendőrség 2013. december 7-én elfogta, őrizetbe vette és 2013. december 9-én a bíróság elé állította. Az egyesbíróként eljáró bíróság ezen a napon "ülésen" meghallgatta a terheltet. Figyelmeztette a vallomásmegtagadási jogára, amely után a terhelt olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kíván vallomást tenni, fenntartja a nyomozati vallomását a bővebb személyi adataira is. Ezt követően a bíróság megszüntette a terhelt őrizetbe vételét. Kézbesítette a vádiratot, a tárgyalás mellőzésével hozott végzést és az őrizetben töltött idő beszámításáról hozott 8-III. sorszámú végzést. A tárgyalás mellőzésével hozott végzést a terhelt tudomásul vette, azzal szemben nem kérte tárgyalás tartását. A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzését aznapi, vagyis 2013. de­cember 9-i dátummal jogerősítette.

[6] A bíróság a terhelt kirendelt védőjétől ekkor sem szerzett be jogorvoslati nyilatkozatot.

[7] A bíróság a 2013. december 9-én hozott 9. sorszámú végzésével a terhelt által őrizetben töltött időt beszámította a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kiszabott szabadságvesztés tartamába.

[8] A beszámító végzés ellen az ügyész fellebbezett hatályon kívül helyezés érdekében, mert azt a tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerőre emelkedését megállapítónak tekintette. Az ügyész álláspontja szerint a bíróság már áttért a tárgyalásos eljárásra, arról nem térhetett volna vissza a tárgyalásmellőzéses eljárásra. A bíróságnak csak a vádirat kézbesítésére és a tárgyalás folytatására lett volna törvényes lehetősége.

[9] A másodfokon eljárt törvényszék a 2014. január 29. napján tanácsülésen meghozott végzésével helybenhagyta a beszámító végzést.

[10] A törvényszék rögzítette, hogy kizárólag a beszámító végzés felülbírálatára jogosult. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerősítése viszont egy korábban hozott 8. sorszámú végzéssel történt. Mégis megállapította, hogy a bíróság a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II. a) és d) pontjába ütköző abszolút eljárási szabálysértéssel hozta meg tárgyalás mellőzésével a végzését, s a törvénysértés a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati indítvánnyal orvosolható.

[11] A bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzése ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.d) pontját megjelölve feltétlen eljárási szabálysértés miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

[12] A megyei főügyészség a "2013. december 9. napján jogerőre emelkedett, tárgyalás mellőzésével hozott végzés" ellen nyújtotta be az indítványát.

[13] A megyei főügyészség indokai szerint a bíróság a terhelt elfogatóparancs alapján történt előállítása során a terheltet a vallomásmegtagadási jogára figyelmeztette, aki a vallomástételt megtagadta, de nyomozati vallomását fenntartotta a személyi adataira vonatkozóan is, tehát ténylegesen tárgyalást tartott az ügyész és védő jelenléte nélkül. Holott a tárgyaláson - a Be. 240. §-ának (3) bekezdésére is figyelemmel - a Be. 241. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyésznek és a Be. 242. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg a Be. 46. §-ának b) pontja alapján a védőnek kötelezően jelen kellett volna lennie. Ezáltal a bíróság a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést követett el. A megyei főügyészség megismételte a beszámító végzés elleni fellebbezésben írtakat, és úgy látta, hogy a bíróságnak a már kitűzött tárgyaláson a Be. 549. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett volna helyeznie a tárgyalás mellőzésével hozott végzést, a tárgyalást az általános szabályok szerint le kellett volna folytatnia és érdemi döntést kellett volna hoznia.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt, az irány megjelölése nélkül fenntartotta, és indítványozta a támadott határozat tanácsülésen történő hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását.

[15] A védő az észrevételében alapvetően azt fejtette ki, hogy a bíróság 2013. december 9-i eljárása nem felel meg semmiféle Be. szerinti formációnak. Nem létező eljárási cselekmény, amelyből egyedül a tárgyalás mellőzésével hozott végzés kézbesítése tekinthető joghatályosnak. Egyebek között kifogásolta még az elfogatóparancs kibocsátását, ami szerinte nem szolgálhatja a végzés kézbesítését. Indítványozta nyilvános ülés kitűzését, és a felülvizsgálati indítvány elutasítását.

[16] A felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.

[17] Felülvizsgálati eljárás alá kizárólag a bíróság azon ügydöntő határozata vonható, amely jogerőre emelkedett [Be. 416. §-a (1) bek. bevezető feltétele].

[18] A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ugyan ügydöntő bírósági határozat [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat 1. fordulat, Be. 544. § (3) bek.], ám az nem emelkedett jogerőre.

[19] A bíróság ugyanis azt a terhelt védőjével nem közölte (nem kézbesítette a részére) [Be. 262. § (1) bek. 1. mondat 2. ford.], s ezáltal nem biztosította a védő önálló jogorvoslati jogát [Be. 43. § (2) bek. e) pont, Be. 50. § (3) bek. 1. ford., Be. 548. § (1) bek. 1. mondat].

[20] A bíróság törvénysértő eljárása folytán a tárgyalás mellőzésével hozott végzés tehát azért nem emelkedett jogerőre, mert a jogorvoslatra jogosultak közül a védő részéről nem állt be az a negatív feltétel, hogy a vele közölt határozattal szemben nem kérte tárgyalás tartását [Be. 589. § (2) bek. 1. mondat 1. ford.].