A Szegedi Ítélőtábla Gf.30131/2009/3. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 207. §, 211. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 306. §, 308. §, 326. §, 344. §, 401. §, 403. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.131/2009/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Bihariné Dr. Kiss Katalin ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti felperesnek - a Dr. Kiss Miklós Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kiss Miklós ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen hibás teljesítés miatt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2008. szeptember 24. napján kelt 5.G.40.171/2006/57. számú ítéletével szemben az alperes 59. szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperesi marasztalás összegét 6.336.290,- (Hatmillió-háromszázharminchatezer-kettőszázkilencven) Ft-ra leszállítja.

A felperes által az állam javára fizetendő le nem rótt eljárási illeték összegét 101.000,- (Egyszázegyezer) Ft-ra felemeli, az alperest terhelő illeték összegét 380.300,- (Háromszáznyolcvanezer-háromszáz) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a tulajdonában álló (felperes címe) alatti ingatlanra társasház építését tervezte, az ehhez szükséges elvi építési engedélyt beszerezte. Az ingatlan telekhányadait megvásárló személyek építőközösséget hoztak létre, majd a vevők az alperessel 2002. március 4-én vállalkozási szerződést kötöttek az ingatlanon megvalósuló társasház engedélyes terv szerinti kivitelezésére 115.770.895,- Ft díj ellenében. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003. január 20-án

- 2 -

megtörtént. Az építőközösség tagjai 2003. január 27-én társasházat alapítottak, ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba 2003. augusztus 13-án megtörtént.

A használat során észlelt hiányosságokról, hibákról a lakók tájékoztatták az alperest, történtek garanciális javítások, azonban a felek között a vita fennmaradt. Ilyen előzmények után (tulajdonos személyneve) tulajdonos a Debreceni Városi Bírósághoz fordult, 69.Pk.51.039/2006. szám alatt előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérte az állított hibák feltárása, megállapítása érdekében. Az eljárás során (szakértő 1. személyneve) igazságügyi építész szakértő készített véleményt. Megállapította egyebek között, hogy a tetőről levezetett csapadékvíz épülettől való elvezetése és távol való elszikkasztása nem a tervezett módon történt, a pincefalazat korábbi átázásainak és a ki nem száradásának ez az okozója. A kukatároló megvalósítása eltér a tervezettől és a szerződéstől, de nem felel meg a vonatkozó előírásoknak sem. A kérelmezői lakáshoz tartozó falak és a fölötte lévő lakás közti födém léghang-gátlás és hangvédelmi szempontból nem felel meg a vonatkozó szabványelőírásoknak.

Az alperes a kivitelezés során eltért az engedélyes tervtől a pince szigetelése és a hulladéktároló kialakítása esetében. Az alperes elvégezte a szomszéd épület kéménymagasítási munkálatait is, ami szerepelt ugyan az engedélyes építési tervben, ezt a tételt azonban a költségvetés nem tartalmazta.

A felperes az előzetes bizonyítás során készült szakértői véleményről 2006. október 5-én szerzett tudomást.

A felperes a 2006. december 29-én előterjesztett, majd leszállított keresetében 6.736.291,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az előzetes bizonyítási eljárás során készült, majd a perben beszerzett szakértői véleményekre alapítva állította, hogy az alperes hibásan teljesítette a szerződést. A közös tulajdonban lévő szerkezetek hangszigetelési hiányosságai miatt jelentkező értékcsökkenés címén 3.920.800,- Ft, a talajnedvesség elleni szigetelés hibája miatti értékcsökkenésként 2.415.491,- Ft, a hulladéktároló kiépítésének hibája folytán jelentkező javítási költségre figyelemmel 400.000,- Ft megfizetésére tartott igényt.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát, másodlagosan a szavatossági igény elévülésére hivatkozott. Állította, hogy a megkötött szerződésben nem az engedélyes terv megvalósítására, hanem a szerződés mellékletét képező költségvetésben megjelölt munkák elvégzésére vállalkozott, ami szerződésszerűen megvalósult. Nem vitatta, hogy a kivitelezés során az engedélyes tervtől eltért, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az alkalmazott műszaki megoldások megfelelőek, ezek kapcsán értékcsökkenés nem mutatkozik. Beszámítási kifogást terjesztett elő, ebben a szomszéd épület kéményének magasítása folytán jelentkezett pótmunka díjaként 220.268,- Ft-ra, továbbá a társasház egyes lakóival szemben a számlák késedelmes kiegyenlítése miatt mindösszesen 974.190,- Ft késedelmi kamatra tartott igényt.

A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szomszéd épület kéménymagasítási munkája a szerződés részét képezte, nem minősült pótmunkának, a késedelmi kamat pedig nem a felperessel, hanem az egyes lakástulajdonosokkal szemben érvényesíthető.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 6.736.290,- Ft megfizetésére kötelezte az alperest. Kifejtette, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján fennáll a felperesi társasház kereshetőségi joga a közös tulajdonban álló részek hibáival kapcsolatos igények tekintetében. Nem találta megalapozottnak az

- 3 -

Gf.I.30.131/2009/3.szám

alperes elévülési kifogását. Megállapította, hogy a felperesnek 2006. október 5-én jutott tudomására a szakértői vélemény ismeretében a hibás teljesítés ténye, ettől számítva pedig 3 hónapon belül az igényét bíróság előtt érvényesítette. Eddig az időpontig a szavatossági igény érvényesítésére nyitva álló elévülési határidő menthető okból nyugodott. Rámutatott, hogy az alperes az engedélyes terv szerinti létesítmény megvalósítását vállalta, mely tervtől egyoldalúan eltért. A lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként a felperes bizonyította a hibás teljesítés tényét. Eszerint az alperes a tervtől eltérően alakította ki a talajvíznyomás elleni szigetelést, a megvalósult szerkezet alacsonyabb műszaki értékű, emiatt az épületnél 2.415.491,- Ft értékcsökkenés jelentkezik. A hulladéktároló kialakítása sem a tervnek megfelelően történt, annak kijavítási költsége - tervvel együtt - 400.000,- Ft. Ugyancsak szakértői vélemény támasztotta alá, hogy az alperes által a tervtől eltérően megvalósított közös épületrészek, falazatok és födémek nem megfelelő hanggátló képessége miatt értékcsökkenés mutatkozik, ennek összege 3.920.800,- Ft. Az alperes beszámítási kifogását elutasította. A szomszéd épület kéményének magasítása nem minősül pótmunkának, mivel az szerepelt az engedélyes tervben is, ennek költségére az alperes a díjon felül nem tarthat igényt. Az egyes lakástulajdonosokkal szembeni követelések kapcsán úgy foglalt állást, hogy azok az önálló jogalany felperessel szemben nem érvényesíthetők. Indokát adta annak is, miért mellőzte az alperes újabb szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát.