A Szegedi Ítélőtábla Pf.20311/2019/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, (1) bek., 84. §, 339. §, (1) bek., 345. §, (1) bek.] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Szeghő Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.311/2019/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Karácsonyi István ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Szűcs László ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos (tartózkodási helye) I. rendű, a dr. Szűcs László ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű, a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű és a jogtanácsos által képviselt IV.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű IV. rendű alperesek ellen nemvagyoni kár megtérítése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2019. május 16. napján kelt 8.P.20.435/2019/14. számú ítélete ellen az I., III. és IV. alperesek részéről 15. és 16. sorszámon előterjesztett fellebbezések alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű alperesnek 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint elsőfokú eljárási költséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű alperesnek 12 700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú eljárási költséget, és az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 20 000 (húszezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az I., II. és IV. rendű alpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 62 500 (hatvankettőezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget, és az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak személyenként 200 000 (kettőszázezer) - 200 000 (kettőszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az I., II. és a III. rendű alperesek, valamint a felperes fia, néhai (személy neve) 2013. április 20-án az esti óráktól kezdve italoztak (település neve)-n. Másnap délelőtt a II. rendű alperes házastársának tulajdonában lévő (X) forgalmi rendszámú (Y) tehergépkocsival a (település neve)-től kb. 4 kilométerre lévő ... tóhoz indultak. A gépjárművet ekkor a II. rendű alperes vezette, az I. és a III. rendű alperesek a tehergépkocsi utasterében tartózkodtak, míg (személy neve) a jármű nyitott platóján utazott, ahol ülés és biztonsági öv nem volt. A tavat elhagyva a gépjármű vezetését átvette a vezetői engedéllyel nem rendelkező, erősen ittas állapotban lévő I. rendű alperes, mellette ült a II. rendű alperes, a III. rendű alperes mögöttük utazott, míg (személy neve) továbbra is a nyitott raktéren tartózkodott álló, vagy félig álló helyzetben. Az I. rendű alperes egy földes útra hajtott, ahol egy éles bal kanyar előtt előbb balra, majd váratlanul jobbra kormányozta a járművet. A manőver során az út közepén lévő ún. bakhát megdobta a gépkocsit, ami emiatt a kanyar után teljesen letért az útról. Közben a nyitott raktéren szabálytalanul szállított (személy neve) a stabilitását elvesztette, a gépjárműről leesett. Az esés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Vérében az alkohol koncentrációja a mintavétel időpontjában 3,46 g/l, míg vizeletében 4,26 g/l volt.

A balesettel összefüggésben az I., II. és III. rendű alperesekkel szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként a büntetőbíróság jogerős ítéletével (...-i Járásbíróság 4.B....., ...-i Törvényszék, 2.Bf.....) az I. rendű alperes bűnösségét ittas járművezetés bűntettében és segítségnyújtás elmulasztása bűntettében, a II. rendű alperes bűnösségét járművezetés tiltott átengedése bűntettében és ittas járművezetés vétségében, míg a III. rendű alperes bűnösségét segítségnyújtás elmulasztása vétségében állapította meg.

A balesetben részes jármű a IV. rendű alperesnél rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

(Személy neve) a káreseménykor munkanélküli státuszban volt, 8 általános iskolai osztályt végzett, a felperessel élt közös háztartásban, a családi gazdaságban dolgozott. Nem élt önálló életet, megtakarított pénzzel nem rendelkezett. Rendszeresen fogyasztott alkoholt, az esetek nagy százalékában leittasodott.

A felperes módosított keresetében 2 500 000 forint nem vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az I-III. rendű alperesekkel szemben igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959-es Ptk.) 345. § (1) bekezdésére, 75. § (1) bekezdésére, 76. §-ára, 84. § (1) bekezdésére, a IV. rendű alperes esetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb.) 12. §-ára alapította. Követelését azzal indokolta, hogy sérült a teljes családban éléshez fűződő joga az I-III. rendű alperesek jogellenes, felróható magatartásával okozati összefüggésben. A kártérítés mértékét a büntetőeljárásban feltárt tények alapján határozta meg azzal, hogy (személy neve) felróható közrehatásának arányát 50 %-os mértékben figyelembe vette követelése összegszerűségének megjelölésekor.

Az I-II. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Véleményük szerint törvényi engedmény folytán helytállásra a IV. rendű alperes köteles a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján. Kérték figyelembe venni, hogy a felperes gyermeke figyelmeztetés ellenére, súlyos alkoholos befolyásoltság alatt tartózkodott a gépjármű nyitott platóján. Az I. rendű alperes kiemelte továbbá, nem tudott arról, hogy (személy neve) hol utazott, és arról sem, hogy felállt a platón. Érvelése szerint lényegében a néhai hozta magát olyan helyzetbe, amelynek következménye a halálos eredmény lett. Vitatta a személyiségi jogsértés tényét is, véleménye szerint a felperes arra konkrét tényállítást nem tett.

A III. és a IV. rendű alperesek ugyancsak a kereset elutasítását kérték. A IV. rendű alperes kifejtette, (személy neve) szabálytalanul, álló helyzetben utazott a gépjármű nyitott platóján, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában, így szándékos magatartásainak sorozata vezetett a halálos eredményhez. Másodlagos védekezésében a felperes javára megítélhető nem vagyoni kártérítés összegét 1 millió forintban tartotta reálisnak.

Az elsőfokú bíróság - az ítélőtábla Pf.I.20.400/2018/5. számú végzése alapján megismételt eljárásban hozott - ítéletével 2 500 000 forint nem vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kötelezte az I., II. és IV. rendű alpereseket, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az 1959-es Ptk. 75. § (1) bekezdésére, 84. §-ára, 339. § (1) bekezdésére, valamint 345. § (1) bekezdésére utalva rámutatott, az I. és a II. rendű alperesek kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes magatartás önmagában megvalósult azzal, hogy az általuk elkövetett bűncselekménnyel (járművezetés tiltott átengedése, ittas járművezetés) okozati összefüggésben következett be a felperes gyermekének halála, s ezáltal a felperes emberi méltóságból, mint a személyiségi jogok anyajogából levezethető családi kapcsolathoz, valamint az egészséghez fűződő személyiségi jogának a sérelme. Megállapította, a III. rendű alperes magatartása, nevezetesen a segítségnyújtás elmulasztása nincs közvetlen kapcsolatban (személy neve) halálával, s így a felperest ért személyiségi jogsértéssel sem, s mivel az oksági összefüggés hiányában a kártérítési felelősség jogalapja nem áll fenn, vele szemben a keresetet elutasította. Kifejtette, az elhunyt rendkívüli alkoholos befolyásoltsága és felelőtlensége is közrehatott a halálos eredmény bekövetkeztében, azonban ezek önmagukban, az I. és a II. rendű alperesek közrehatása nélkül nem vezettek volna a halálához. A IV. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet az I. és a II. rendű alperesek, mint biztosítottak magatartásáért való - a Kgfb. 12-13. §-ai és 28. § (1) bekezdése alapján fennálló - helytállási kötelezettségére figyelemmel ítélte megalapozottnak.