A Fővárosi Törvényszék K.31309/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 201. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 9. §, 70. §] Bíró: Kopinja Mária

Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K.31.309/2006/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Korba Szabolcs jogtanácsos által képviselt: ... felperesnek dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (....) alperes ellen verseny ügyben hozott - Vj-111/2005/14. - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a Tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§. (1) bekezdése alapján indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont felperes a személyi kölcsön 2005. április 15. és május 15. közötti népszerűsítő akcióját a Tpvt. 8.§-ába ütköző jogsértéssel a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon folytatta-e le.

Az alperes eljárása során a vizsgálati jelentésben foglaltak szerint a vizsgált magatartással érintett szolgáltatás, a lakossági ügyfelek részére kínált személyi kölcsön nyújtása volt, amely kölcsönök mind forint, mind deviza alapú konstrukcióban elérhető termékek. A devizahitelezés banki kockázatait is vázolta, miszerint a hitelkonstrukciók kidolgozásával egyre szélesebb és egyben kockázatosabb ügyfélkört megcélozva, a bankok igyekeznek oldani a háztartások likviditási és vagyoni korlátját (csökkenő önerő), amellyel a bankok új, magasabb kockázatú és hiteltörténettel nem rendelkező piaci szegmensekbe lépnek be. Az alperes rögzítette, hogy ezen hiteltermékek esetében a törlesztőrészlet mértéke lényeges tulajdonság. Ezt a deviza alapú konstrukciók esetén az árfolyamváltozások befolyásolják, amelyek következtében az ügyfelek kockázatvállalása jelentősen nagyobb. Ezen okból is, de a banki termékeknél általában is szükséges a fogyasztók körültekintő tájékoztatása, ugyanakkor a bankok részéről adott tájékoztatások jellemzője, hogy a minél egyszerűbb döntést igénylő, gyors igénybevételre ösztönözze a fogyasztót. A felperesnél kifogásolt magatartás a személyi kölcsön népszerűsítésére folytatott, nyomtatott sajtóban (országos és megyei napi- és hetilapban) és rádióreklámban (országos és regionális rádióadókon) megjelent kampány volt.

A nyomtatott sajtóban megjelent hirdetés szövege szerint (kávézó hölgy fotójával illusztrálva) "Mire megissza, megkapja a pénzét! Akár 30 perc alatt felveheti. Az akció ideje alatt 1 % kedvezmény." Az utóbbi mondat után * jelölés jelent meg, amely a hirdetés alján kisebb betűméretben az tartalmazta, miszerint "A kedvezmény a hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozik." A hirdetés további szövege szerint :"Ne várakozzon tovább! 400.000 Ft havi 9.421 Ft-os törlesztőrészletre. Thm: 21,11 %" Ezen szöveg után ** jelöléssel és kisebb betűmérettel a hirdetés alján az szerepelt, miszerint: "CHF alapú kölcsön, 72 hónapos futamidőre. További részletek az ... Bank Hirdetményében. Az akció ideje: 2005. április 15 - május 15." Két napilapban a * jelölés után további szöveggel egészült ki a hirdetés, amely szerint "A kedvezmény a hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozik CHF alapú kölcsönök esetén.

A rádióreklám vonatkozásában valamennyi rádióadón azonos szöveggel került közzétételre a hirdetés: :"Mire megissza a kávéját, megkapja a pénzét! Az ... személyi kölcsönhöz most akár 30 perc alatt hozzájuthat! 400.000 Ft-ot adunk havi 9.421 Ft-os törlesztőrészletre . Sőt, az akció ideje alatt ... Lakossági Folyószámlára történő folyósítás esetén az 1 %-os folyósításhoz kapcsolódó jutalékot is elengedjük. ... személyi kölcsön. Ne várakozzon tovább."

A vizsgálati jelentésben az alperes rögzítette, hogy afelperes hatályos hirdetménye szerint a reklámkampány idején kizárólag a CHF alapú kölcsön esetén engedte el az 1%-os hitelkeret-beállítási jutalékot, azaz biztosított 1%-os kedvezményt, de azt is csak abban az esetben, ha a személyi kölcsönt a fogyasztó nála vezetett lakossági folyószámlájára folyósíthatta.

Az alperes fentiekből levont következtetése szerint a két nyomtatott sajtóban megjelent hirdetés kivételével a felperes nem adott teljes körű tájékoztatást. Egyrészt a nyomtatott hirdetésében nem tüntette fel, hogy az engedmény hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozik, amely kizárólag svájci frank alapú konstrukció választásakor és a felperesnél vezetett folyószámlára folyósítás esetén érvényes. Másrészt a rádióreklám mellőzte annak közlését, hogy a személyi kölcsön forint vagy deviza alapú, továbbá, hogy az engedmény kizárólag svájci alapú kölcsön igénybevétele esetén jár. A fogyasztót azonban mind a kölcsön forint vagy deviza alapú jellege, mind

a kedvezmény felperesnél vezetett bankszámlára folyósításhoz kötött feltétele jelentősen befolyásolja döntésében az eltérő kockázatvállalás, valamint a bankszámla nyitás és fenntartás költségei miatt. A vizsgálati jelentés a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta.

A felperes a hirdetésekkel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a reklámkampánya figyelemfelhívás célját szolgálta, a figyelemfelhívás viszont a szolgáltatások bankfióki igénylésével kap konkrét tartalmat, hirdetményei elérhetőek, amelyekre a hirdetésekben fel is hívta a figyelmet. Álláspontja szerint nincs jogszabályi különbség figyelemfelhívó és lényeges tulajdonságokat ismertető reklám között, nincs rendelkezés arra sem, hogy a reklámnak a termék minden lényegesnek tartott tulajdonságát tartalmaznia kell, azonban mindenki más-más jellemzőt tarthat lényegesnek. Egyébként jelen esetben a hirdetéseket közlő marketing eszközök egymást kiegészítő módon, együttesen nyújtottak tájékoztatást, az azokban közzétett részinformációk valósak és pontosak voltak.

Az alperes 2005. december 8. napján kelt Vj-111/2005/14. számú határozatában megállapította, hogy a felperes 2005. április 15-től és 2005.május 15-ig tartó akciója alatt a személyi kölcsön szolgáltatását fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartással népszerűsítette, és vele szemben 10.000.000 Ft bírságot szabott ki.

Indokolásában kiemelte, hogy a Tpvt. 8.§-ára utalással, hogy az a tulajdonság minősül versenyjogilag lényegesnek, amelynek jelentősége lehet a fogyasztók áruválasztása szempontjából. Pénzügyi szolgáltatás esetében a folyósítás feltételei lényeges tulajdonságok. A felperes álláspontjával szemben kifejtette, hogy minden tájékoztatás tartalmi eleme a figyelemfelhívás, azonban az az eset, amikor a közlés már valamely termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai vonatkozásában részleteket tesz közzé, túlmegy a figyelemfelhíváson. Jelen ügyben ez utóbbi történt, a felperes a személyi kölcsön lényeges tulajdonságait hirdette, úm., törlesztőrészlet mértéke, az 1 %-os kedvezmény, a hitelhez jutás ügyintézési ideje, a kölcsön forint vagy deviza alapúsága. Az alperes rögzítette, hogy mind a sajtóhirdetések (kettő kivételével) mind a rádióreklám hamis látszatot keltett a fogyasztókban, az előbbi az 1 %-os kedvezmény mibenléte és a felperesnél vezetett folyószámlára való folyósítás feltüntetésének mellőzése okán, az utóbbi pedig azért mert azonos feltételeket sugallt a személyi kölcsön forint- EURO vagy svájci frank alapúságától függetlenül. Ebből következően az alperes megállapította, hogy a reklámkampány sem elemeiben, sem összességében versenyjogszerűen nem biztosította a fogyasztók megalapozott termékválasztásához szükséges piaci ismeretet. Az egyes hirdetések önmagában valós lényeges tulajdonságokat közöltek, de a reklámok által közzétett információhalmazt külön-külön és a kétféle reklám összefüggéseit is értékelve a reklámkampány fogyasztómegtévesztésre alkalmas volt, azáltal, hogy valós tényt ilyen - megtévesztésre módon - állított. A felperes terhére - "becsali" jellegűnek" értékelte azt is, hogy a rádióreklám - akció kezdete előtti - 2005. április 12-i indulásával a fogyasztók arra a következtetésre juthattak, hogy már ezen időponttól igényelhetik az akciós kölcsönt, és a bankfiókban esetleg csak kedvezmény nélküli kölcsönökkel találkozhattak. Nem fogadta el továbbá, hogy a gyors döntésre való utalással a felperes csupán a rövid ügyintézési időre hívta fel a figyelmet, álláspontja szerint az a a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési elvből fakadóan a fogyasztók bíztatásaként is minősíthető. Mindezek alapján bírságot szabott ki, amelynek mértéke megállapításánál értékelte a felperes piaci súlyát, a szolgáltatás bizalmi jellegét, reklám költségvetését, a reklámmal összefüggésbe hozható forgalomnövekedést, valamint azt a körülményt, hogy a jogszerűség körében teendő intézkedésekre a felperes figyelmét korábban felhívta. Utalt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének 15/2001.számú ajánlásra, mint a felperestől elvárható magatartás magasabb szintjének megfogalmazására.