A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28009/2018/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. §, 2015. évi LXVI. törvény 93. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/O. § (1) bek., 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Balogh Ádám Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár alperes ellen köznevelési támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

Megállapítja a bíróság, hogy a feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint összegű eljárási illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a pert megelőző közigazgatási eljárás iratai, valamint a felek beadványai és nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2014. július 28-án szakképzési megállapodást kötött a ... Megyei Kormányhivatallal. Ezen szakképzési megállapodás értelmében a felperes a 2014. szeptember 1-től kezdődően öt tanéven át vesz részt a szakképzési állami feladatok ellátásában.

Az alperes ... Megyei Igazgatósága mint a nem állami köznevelési intézményfenntartó támogatása ellenőrzése ügyében finanszírozási különbözet megállapítására jogosult szerv a felperes mint köznevelési intézményfenntartó által a 2015. szeptember 1-től 2015. december 31-ig terjedő időszakban az általa fenntartott ... Szakgimnázium és Szakközépiskolánál ellátott feladatokra igénybe vett támogatás igénybevétele jogszerűségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést végzett.

Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés megállapításai alapján a finanszírozási különbözet megállapítására irányuló eljárást indított és ez alapján a 2017. június 28-án kelt, ... számú határozatában a felperest 3.996.812 forint finanszírozási különbözet és 124.372 forint igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú határozat indokolása a finanszírozási különbözet összegét az alábbiak szerint állapította meg.

Egyrészt a 2015/16-os tanévben a 14/A, 14/B és 14/C osztályokban tanuló 79 fő gyakorló-ápoló képzésben részesülők után a normatíva igénylése tévesen történt - amint azt a felperes az eljárás során el is ismerte.

Másrészt az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az intézményben több tanuló tanulói jogviszonya 2015. június 12-ét követően kezdődött a felnőttoktatásban úgy, hogy az intézmény nappali rendszerű oktatásra tanulót nem vett fel. Mivel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályos 34/A. §-ának (2) bekezdése szerint a nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított létszámát, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók hiányában a 2015. június 12-ét követően felvett tanulók nem vehetők figyelembe a létszámban a támogatás szempontjából.

Harmadrészt az elszámoláskor meghatározott létszámban az intézmény figyelembe vett egy szlovák állampolgár tanulót aki a tankötelezettségének a megszűnése után kezdte meg az intézményben a tanulmányait és a Magyarországon való tartózkodásának a jogcíme sem került igazolásra. Ezen tanuló nem felel meg a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, ezért nem vehető figyelembe az állami támogatás szempontjából.

Negyedrészt az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes nem tartotta be a vonatkozó kormányrendeletben foglaltakat három tanuló esetében, mivel a jogviszonyuk létesítésének napját követő öt napon belül nem jelentette be őket a KIR (Köznevelési Információs Rendszer) rendszerbe, így nem vehetők figyelembe az állami támogatás szempontjából.

Ötödrészt mivel - a felperes által is elismerten - a 14/A, 14/B és 14/C osztályokban tanuló 79 fő gyakorló-ápoló képzésben részesülők után a normatíva igénylése tévesen történt, így a tanulólétszám csökkenése miatt a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott iskolatitkár után járó támogatásra nem jogosult a felperes. Ugyanezen oknál fogva - a felperes által szintén elismerten -, valamint figyelemmel arra, hogy a felperes 2015. január 1-től nem sorolta pedagógus II. fokozatba az ide sorolható munkavállalóját, a minősített pedagógusok után járó átlagbér alapú támogatást nem veheti igénybe ezen dolgozó foglalkoztatása után.

Mindezekre tekintettel az első fokú közigazgatási szerv az ellenőrzés során a felperes terhére mindösszesen 9.244.145 forint támogatás-visszafizetési kötelezettséget állapított meg. A felperes 2017. április 12-én ezen visszafizetési kötelezettségének 5.247.333 forint erejéig eleget tett, valamint megfizetett 128.092,43 forint összegű igénybevételi kamatot. Így az elsőfokú határozatban a alperes ... Megyei Igazgatósága a különbözet, valamint az ez után a határozathozatal napjáig járó igénybevételi kamat megfizetésére kötelezte a felperest. Előírta továbbá, hogy a határozat meghozatalát követő naptól a visszafizetés napjáig a felperes által fizetendő igénybevételi kamat napi összege 197,1 forint.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy mivel az Szt. említett előírásai szerint a felnőttoktatásban résztvevők létszámát 3 év átlagában kell vizsgálni, ezért nem a jogszabályi rendelkezés hatályba lépése az irányadó dátum, hanem a hatályba lépést követő negyedik év. Álláspontja szerint a törvény 3 év átlagáról rendelkezik, hogy időt hagyjon az iskoláknak a törvényi szabályozásnak való megfelelésre. Mivel a felperes oktatási intézményénél nincs és nem is volt nappali képzése, ezért nem értelmezhető ezen jogszabályi előírás. Hiszen amennyiben a felperes úgy dönt, hogy a jogszabály életbe lépését követően nappali rendszerben kíván osztályokat indítani, úgy a működési engedély iránti kérelmét legkorábban csak 2016 májusában tudta volna benyújtani.

A felperes hivatkozott továbbá a alperes ... Megyei Igazgatóságának ... számú határozatában foglaltakra, melyben az elsőfokú hatóság a 2016. évi támogatás megállapítása körében még jogszerűnek ítéli meg a 2016. január 1. és 2016. augusztus 31. közötti időszakban igényelt normatívát. A határozat a hatóság által kiemeltnek tekintett dátum, 2015. június 12. napját követően kelt, a felperes ennek alapján módosította a költségvetését.

A felperes kitért arra, hogy az ápoló képzése szakképesítés-ráépülés, vagyis a tanulók képzésbe vonása gyakorló ápolóként történt. Ebből a felperes szerint az következik, hogy ezen tanulók tanulói jogviszonya először gyakorló ápolóként jött létre, majd a szakmai vizsgát követően a kötelezően megszüntetendő jogviszony után 2015. szeptember 1-jén ismételten létre jött e jogviszony és a tanulók folytatták a tanulmányaikat. Tehát a felperes szerint ezen tanulók nem megkezdték a tanulmányaikat, hanem azt folytatták.