A Fővárosi Törvényszék G.42232/2010/16. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 207. §, 2000. évi CXVII. törvény (Küszt.) 16. §, 18. §, 20. §, 23. §, 2003. évi LX. törvény (Bit.) 33. §] Bíró: Gáspár Mónika

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GAZDASÁGI KOLLÉGIUM

26.G.42.232/2010/16.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Antal és Dr. Czakó Ügyvédi Iroda (cím) eljáró ügyvéd: dr. Czakó Marianna) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen térítési díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.100.000.- (ötmillió-százezer) Ft tőkét, valamint 323.850.- (háromszázhuszonháromezer-nyolcszázötven) Ft perköltséget.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 306.000.- (háromszázhatezer) Ft kereseti illetéket az alperes köteles megfizetni az állam javára, külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül fellebbezést előterjesztő fél nyilatkozata hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai és a becsatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg.

A Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett alperes korábbi, 2005. április 29. napjáig hatályos cégneve A. Részvénytársaság volt.

Az 1994. június 1. napján kelt társasági szerződéssel alapított, e nappal tevékenységét megkezdő felperes betéti társaság bejegyzésére, biztosítás és nyugdíjalap-kezelés kiegészítő szolgáltatásai főtevékenységi körrel, Cg.... cégjegyzékszám alatt 1995. február 7. napján került sor. Egyedüli beltagja és törvényes képviselője alapításától kezdődően - az 1945. évi születési évű - T.P..

Azt követően, hogy T.P. egyéni függő biztosítási ügynökként az alperessel megbízási szerződéses jogviszonyban állt, a felperes gazdasági társaság megalapítása után a peres felek - a felperes, mint függő biztosításközvetítő és az alperes, mint biztosító - között 1994. július 28. napján függő biztosításközvetítői tevékenységre megbízási szerződés jött létre. Jogviszonyuk alapjául írásbeli megbízási szerződés szolgált, amely időközönként, írásban módosításra került, de úgy, hogy a 2008. évi szerződésmódosításig a felperest, mint biztosításközvetítőt megillető térítési díjra (utódjelölésre) nézve a módosított szerződés ugyanazon, a 2008. évi módosítást megelőző, 2004. évi szerződés szerinti tartalommal rendelkezett. A felek szerződésben szabályozott fő feladatai, kötelezettségei és jogai egyebekben - a 2008. évi szerződésmódosítással a térítési díjra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem változtak.

A felek közti, függő biztosításközvetítő tevékenységre szóló megbízási szerződés, mind annak 2004. június 30-ával módosított, mind 2008. január 8-ával módosított rendelkezései szerint az alperes biztosítóként - a felperesi szolgáltatás ellenértékeként, biztosítási díjon alapuló, a biztosítási díj biztosított általi befizetésével esedékessé váló jutalékfizetés mellett - biztosítási szerződései közvetítésével, a biztosítási szerződési állomány menedzselésével (kezelésével, karbantartásával, fejlesztésével, bővítésével) bízta meg a felperest, mint függő biztosításközvetítőt, biztosítási ügynököt, s oly módon, hogy kikötésre került, a biztosítási szerződési állomány az alperes biztosító tulajdonát képezi, továbbá, hogy a felperes kizárólag mint önálló gazdálkodó szervezet jogosult a rábízott biztosítási szerződési állomány közvetítésére, menedzselésére, a felperes biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag az alperes számára volt jogosult végezni, más biztosító társasággal sem munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatott, s az is, hogy a felperes biztosítási ügynöki tevékenysége az alapvető és elsődleges, e tevékenység jelenti meghatározó jövedelemforrását. A szerződés továbbá a felek között - mind annak 2004. június 30-ával módosított, mind 2008. január 8-ával módosított rendelkezései szerint - határozatlan időre jött létre, de azzal, hogy legfeljebb az ügynök 65 éves életkora eléréséig tart, a 65. életév betöltése után a szerződés csak az ügynök kezdeményezésére, a két fél közös megegyezésével volt meghosszabbítható. A szerződés megszűnése eseteiként a felek kölcsönös, írásbeli megállapodása (közös megegyezés), bármelyik fél írásbeli felmondása, az ügynök aktív munkavégzésre irányuló tevékenysége végleges befejezése (a 2004. évi szerződéses megfogalmazás szerint az ügynök nyugállományba vonulása), az ügynök halála (gazdálkodó szervezet megszűnése), s az ügynök vállalkozói engedélye, biztosításközvetítői tevékenysége megszüntetése, törlése került kikötésre, továbbá külön pontban, s tételes felsorolással az alperest az ügynök súlyos kötelesség-, szerződésszegése esetén megillető azonnali hatályú felmondással való megszüntetés esete. Azzal, hogy rendes felmondás esetén a felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik évben, s az azt követő években három hónap, s hogy az írásban, ajánlott levélben közlendő felmondás a naptári hónap utolsó napjára szól, indokolási kötelezettség a feleket nem terheli, csak annyiban, hogy a kiegyenlítéshez (térítéshez) való jog megállapítható legyen.

A 2004. június 30-ával módosított, függő biztosításközvetítő tevékenységre szóló megbízási szerződés - s azzal egyezően, a korábban hatályban volt megbízási szerződés is - a felperest a szerződés megszűnése esetén megillető kiegyenlítésre (térítésre) nézve akként rendelkezett, hogy a felperest a szerződés megszűnése esetén egyrészt megillette ügynökként, hogy utódjára javaslatot tegyen, azzal, hogy az utód elfogadásáról az alperes volt jogosult dönteni. Az utód alperesi elfogadása esetén az utód volt az, aki a biztosítási szerződési állományt átruházó ügynök felperesnek térítést nyújt, amelynek mértékére nézve a felperes és utódja közti kölcsönös megállapodás volt irányadó, azzal, hogy az átruházó ügynök esetleges alperes felé fennálló tartozásait utódja volt köteles teljes egészében átvállalva az alperesnek megfizetni. A felperest ügynökként ebben az esetben további kiegyenlítés, térítés az alperestől nem illette meg, figyelemmel arra, hogy a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit harmadik személyre, a megbízó alperes előzetes hozzájárulásával ruházta át. Abban az esetben pedig, amennyiben a felperes és az alperes által elfogadott utód a térítés mértékét illetően megállapodásra nem jutott, avagy az alperes nem járult hozzá a biztosítási szerződési állomány kijelölt utódra való átruházásához, avagy a felperes utódjára nézve javaslatot nem tett, továbbá a felperes halála esetén, az alperes volt köteles gondoskodni a biztosítási szerződési állomány átruházásáról, s tartozott kiegyenlítéssel (térítéssel) az ügynök felperes (illetve örökösei) felé. Kikötve, hogy a kiegyenlítés (térítés) a szerződés hármas számú mellékletben foglalt részletes szabályozás alapján kerül kiszámításra és kifizetésre, továbbá, hogy - amennyiben az alperes nem járul hozzá a biztosítási szerződési állomány kijelölt utódra való átruházásához, vagy az ügynök nem tesz javaslatot utódjára - a kiegyenlítés (térítés) összege nem haladhatja meg az ügynök által a megelőző öt évben kapott jutalék átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb ügynöki szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott jutalék éves átlagából számított összeget. A felperest a szerződés értelmében nem illette meg az utódjára nézve javaslattételi jog, illetve térítés a szerződés megszűnése bizonyos eseteiben, mégpedig ügynök felmondása esetén (kivéve ha a felmondást az ügynök életkora, olyan testi fogyatkozása vagy betegsége indokolta, amely miatt biztosításközvetítői tevékenység folytatása ügynöktől nem várható el), az ügynök vállalkozói engedélye, biztosítási ügynöki tevékenysége megszüntetése, illetve törlése esetére kikötött megszűnés, valamint az alperest megillető azonnali hatályú felmondáshoz vezető, minősített súlyos kötelesség-, szerződésszegés esetén. Továbbá nem illette meg térítés abban az esetben sem, amennyiben az ügynök a szerződés IX. fejezet 7. pontja, 8. pontja első bekezdésében foglalt kötelezettségeit, azaz végelszámolás-készítési, irat, eszköz-, pénzátadási kötelezettségét elmulasztotta, illetve akkor, ha a szerződés megszűnését megelőző utolsó 12 hónapban az általa megkeresett, az alperes részéről kifizetett jutalék nem érte el a mindenkori, hatályos minimálbérnek megfelelő összeget.