A Kúria Mfv.10086/2019/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 401. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 40. §, (2) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Az összehangolási kötelezettség minden olyan esetben terheli elsődlegesen a fővállalkozót, amikor az azonos térben és időben munkát végző munkavállaló tevékenysége vagy annak hatása egy másik munkáltató munkavállalója egészségét, biztonságát érintette. 1993. XCIII. Tv. 40. § (2)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.III.10.086/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Kovács Loránd ügyvéd

Az alperes: Pénzügyminisztérium

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.1214/2018/8.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.1214/2018/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a magyar állam javára 114.000 (száztizennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A Budapest .., ... utcai fűtőmű területén haladó ....gerincvezető közterületen történő kiváltási munkáit végezte a felperes, a ... Szolgáltató és Útépítő Kft., valamint a ... Kft. alvállalkozók bevonásával. A Budapest Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint megrendelő 2012. június 11. napján keretmegállapodást, majd 2012. augusztus 13. napján eseti vállalkozási szerződés kötött felperessel távhővezeték építésére. A felperes, mint megrendelő 2012. augusztus 15. napján eseti vállalkozási szerződést kötött a ... Szolgáltató és Útépítő Kft.-vel, mint vállalkozóval a távhővezetéki kivitelezések tárgyában. A felperes, mint bérbevevő és a ... Kft., mint bérbeadó között 2012. január 16. napján létrejött gépbérleti szerződés tárgya egy autódaru gépkezelővel együtt, határozatlan időre történő bérbe adása volt. A munkavégzést a felperes irányította, a csővezeték hegesztési munkáit a felperes munkavállalói végezték, a ... Kft. autódarut és darukezelőt biztosított a munkavégzéshez, a ... Kft. munkavállalói pedig kézi földmunkát végeztek az adott munkaterületen.

[2] 2012. október 27. napján 8 óra 30 perc körüli időben a ... Kft. munkavállalója, ... a függőleges földfalú munkaárok dúcolatlan oldalán földmunka tevékenységet (árokásást) végzett. A munkaárok alján történő munka végzése közben a dúcolatlan földfal ráomlott a fölötte lévő beton és aszfaltréteggel együtt. A baleset következtében ... súlyos sérüléseket szenvedett és elhunyt. A baleset bekövetkeztekor a dúcolatlan munkaárok függőleges fala mellett (szakadólapon belüli terheléssel) a .... Kft. munkavállalója ... darukezelő által letalpalt autódaru állt.

[3] Budapest Főváros Kormányhivatala a 2013. január 23. napján kelt ... számú elsőfokú határozatát, amellyel a felperest, mint a szervezett munkavégzést megvalósító munkáltatót 1.140.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta, a Nemzeti Munkaügyi Hatóság 2013. április 23. napján kelt ... számú másodfokú határozatával helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperesi kft. fővállalkozóként a fűtőmű területén haladó gerincvezető közterületen történő kiváltását végezte alvállalkozók bevonásával. A fővállalkozó nem tett eleget a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 40. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének azzal, hogy nem akadályozta meg, hogy a dúcolatlan oldalú munkaárok melletti szakadólapot az autódaru megterhelje. A felperes megsértette a munkahelyeken és az építési munkafolyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. számú mellékletének III. fejezete 10.1.2. pont és 10.1.5. pont előírásait.