A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39075/2010/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 52. §, 317. §, 323. §, 334. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Márton Gizella, Sperka Kálmán

Kfv.VI.39.075/2010/17.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Balogh Péter Ferenc Ügyvédi Iroda ügyintéző: ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr.Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes elleni közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 14.K.34.155/2008. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2009. november 18. napján meghozott 3.Kf.27.267/2009/11. számú ítéletével befejezett perében - mely perbe a felperes oldalán beavatkozott a dr.Balogh Péter Ferenc Ügyvédi Iroda (1062. Budapest, Bajza u. 54. ügyintéző: dr.Balogh Péter Ferenc ügyvéd) által képviselt Kft. , a jogerős ítélet ellen az alperes részéről 13. számon, míg a felperesi beavatkozó részéről 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.267/2009/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felperesi beavatkozó és az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, míg további 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes 2008. július 18. napján közzétett "útburkolat felújítás I., útburkolat felújítás II." tárgyban gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást indított, amelyre többek között a Konzorcium (a továbbiakban: konzorcium) részvételre jelentkező nyújtott be jelentkezést. A konzorcium az ún. "konzorciális megállapodás"-sal jött létre, tagjai a Kft. és a Kft. voltak. A megállapodásban rögzítést nyert, hogy a konzorciumot a közbeszerzési eljárásban a konzorciumvezető társaság ügyvezetője képviseli, aki felhatalmazást kapott kötelezettségvállalásra, nyilatkozattételre, a vitás kérdésekben való döntésre és a pályázatok aláírására.

A felperes, mint ajánlatkérő a konzorcium részvételre jelentkezését, hiánypótlási eljárás lefolytatását követően érvénytelenné nyilvánította. E döntés ellen a konzorcium jogorvoslati kérelemmel élt, amelyet utóbb visszavont.

Az alperes mindkét tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatosan - miután erről a feleket tájékoztatta - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 334. § /2/ bekezdés alapján a jogorvoslati eljárásokat folytatta. Ezt követően 2008. szeptember 1. napján meghozott D-378/12/2008. és D-379/12/2008. számú határozatával a felperest marasztaló határozatot hozott. A Kbt. 317. § /1/ bekezdése és 323. § /1/ bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § /1/ bekezdése értelmezése során hangsúlyozta, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására való jogosultság nem a jogi személyiségtől vagy jogképességtől függ, hanem a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségétől, amelyet a Kbt. 52. §-a a konzorcium részére biztosít.

Az alperesi határozatok ellen előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. Ítélete indokolása szerint a határozatokat mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból megalapozottnak találta. Hangsúlyozta, hogy a konzorcium jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ezt az ügyféli minőséghez a Ket. 15. § /1/ bekezdése nem követeli meg. A Kbt. 4. § 31. pontjában rögzített "részvételre jelentkező" fogalmat összevetve a Kbt. 323. § /1/ bekezdésével arra az álláspontra helyezkedett, hogy a konzorcium, mint részvételre jelentkező jogorvoslati kérelmet is benyújthat a közbeszerzési eljárás során.

Nem látta akadályát annak, hogy a Kbt. 334. § /2/ bekezdése szerint az alperes a kérelem visszavonása esetén is folytassa az eljárást.

Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a Legfőbb Ügyészség az alperesi határozatok ellen óvást jelentett be, amelyeket az alperes elutasított.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a felperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, kérvén annak megváltoztatását és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát, arra hivatkozással, hogy a konzorcium a konzorciális szerződéssel nem válik a Kbt. és a Ket. szerinti jogalanyi kör részesévé. A konzorcium által benyújtott kérelem alapján az alperes jogorvoslati eljárást nem folytathatott volna le.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.

Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Kbt. 317. §-a, 323. § /1/ bekezdésének speciális rendelkezése a Ket. általános szabályainak alkalmazását kizárják, ezért a Ket. 15. §-ának kisegítő alkalmazására sem látott lehetőséget.

A részvételre jelentkező jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult, azonban a konzorcium a 4. § 1. és 31. pontjában felsorolt személyi körbe nem tartozik, nem önálló jogalany, a konzorciális szerződés kötelmi jogviszony. Sem a Kbt., sem más törvények a konzorciumot jogalanyisággal, jogképességgel nem ruházzák fel, a konzorcium a saját nevében nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettséget.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 568 §-a és azt követő paragrafusaiban szabályozott polgári jogi társaság szabályait a konzorciumi tagok egymás közötti jogviszonyára lehet alkalmazni, ezért az alperes a konzorciumnak, mint polgári jogi társaságnak "részjogképességére" a perben sikerrel nem hivatkozhatott. Megjegyezte, hogy a gazdasági társaságról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályai szerint sem tekinthető a konzorcium jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak.

A tagok szerződésének a közbeszerzési eljárásban való részvétel szempontjából annyiban volt jelentősége, hogy a konzorcium képviselője a tagok nevében a közbeszerzési eljárásban nyilatkozatokat tehetett. Annak ellenőrzésekor, hogy a jelentkezés megfelel-e a kiírás feltételeinek, a konzorciumot, mint közös részvételre jelentkezőt kellett az ajánlatkérőnek megvizsgálnia, mert a Kbt. 4. § 31. pontjába foglalt előírást csak a konzorciumi tagok teljesítik. Ez okból a konzorcium nevében a képviselő - a tagok jogorvoslati eljárás megindítására őt felhatalmazó nyilatkozta hiányában - jogorvoslati kérelem benyújtására nem volt jogosult.

A konzorcium nem önálló jogalany, saját neve alatt jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, egyéb törvényi felhatalmazás hiányában jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem volt jogosult, ezért nem volt joghatályosan előterjesztett kérelem, ennek hiányában olyan eljárás, amelyet az alperes Kbt. 334. § /2/ bekezdése alapján folytathatott volna, így az alperes hivatalbóli eljárása során jogszerű határozatot nem hozhatott.