A Kúria Köf.5009/2015/8. számú határozata telekadó törvényességi felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 22. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A telekadó-kötelezettséget megállapító önkormányzati rendelet nem ütközik a Helyi adó tv. 6. § c) pontjába akkor, ha az önkormányzat megalkotásakor mérlegelte az abban foglalt valamennyi szempontot.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5009/2015/8.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

(Kaposvár, Kossuth Lajos tér 1.)

Az ügy tárgya: telekadó törvényességi felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria

- Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a telekadóról szóló többször módosított 78/2008. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelete 2013. január 1-jével hatályos 3. §-a törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja;

- Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a telekadóról szóló többször módosított 78/2008. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelete 2013. január 1-jével hatályos 4. §-a törvényellenességének megállapítására irányuló indítvány tekintetében az eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A gazdasági társaság adózó tulajdonát képezi a Kaposvár 3657/99. és 3657/101. helyrajzi számon nyilvántartott két telek. Kaposvár Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője, mint elsőfokú hatóság 2014. augusztus 12-én kelt határozatával mindkét telek vonatkozásában a 2009 és 2014 közötti időszakra telekadót vetett ki az adózóval szemben és ezen időszakok vonatkozásában adóbírság, valamint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte. A 3657/99. helyrajzi számú ingatlan esetében a telekadó összességében 16.740.000 forintot, a 3657/101. helyrajzi számú ingatlan esetében pedig összességében 20.825.000 forintot tett ki. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

2. Az adózó keresettel kérte a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól az adóhatósági határozat felülvizsgálatát, egyúttal indítványozta, hogy a bíróság forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a telekadóról szóló 78/2008.(XII.15.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (2) és (3) bekezdésének, valamint a mentességeket megállapító 4. §-ának törvényességi felülvizsgálata iránt.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

3. Az indítványozó bíróság 4.K.27.271/2014/7. számú végzésével a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt kezdeményezte az Ör. 3. § - 4. §-a törvényellenességének megállapítását és perbeli alkalmazhatóságuk kizárását. Indokolása értelmében az Ör. szemben Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXX. cikk (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) és d) pontjában foglaltakkal törvénysértő adómértéket alkalmaz és törvénysértő módon határozza meg az adókönnyítések szabályait.

4. Az indítványozó bíróság érvelése szerint az önkormányzat figyelmen kívül hagyta az Ör. adómértéket és mentességet megállapító rendelkezéseinek elfogadásakor a perbeli telkek rendeltetését, "a fennálló értékkülönbségeket, azok elhelyezkedését". A Helyi adó tv. 6. § c) pontja alapján elégtelennek ítélte az Ör.-beli övezetek kialakítását és ahhoz kapcsoltan a differenciált adómértékek megállapítását. Figyelemmel a perbeli telkek értékére a bíróság álláspontja szerint az önkormányzat az adóalanyok teherviselő képességének kritériumát is elmulasztotta értékelni. Ebben a körben utalt a Kúria BH 2013.165. számú döntésében foglaltakra, jelesül arra, hogy az adó mértéke nem lehet elkobzó jellegű. A bíróság a történeti tényállás alapján hivatkozott arra is, hogy a felperes 2012. december 20. napján adásvételi szerződéssel, 7,2 millió forint vételár megfizetése ellenében jutott az adótárgyak tulajdonához, amely vételár igazolja az adómértékek elkobzó jellegét.

5. Az önkormányzat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján benyújtott állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte.

6. Az önkormányzat kifejtette, hogy 2009 és 2014 között a telekadó mértékét részben a telkek földrajzi elhelyezkedéséhez, részben azok funkciójához igazodóan, differenciáltan állapította meg. A perbeli ingatlanok az Ör. 3. § (3) bekezdése szerinti adómérték alá esnek, amely övezetben az adómérték 2009-től kezdődően soha nem érte el a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti valorizált adómaximum értéket, sőt annak 50%-a alatti mértékben került meghatározásra. Utalt arra is, hogy az adómérték meghatározásánál az adóalanyok teherviselő képességét általánosságban és nem egyediesítetten kell számításba vennie.

7. Az önkormányzat a perbeli ingatlanokkal kapcsolatosan hivatkozott arra is, hogy az adózó az ingatlanokat - szemben az indítványban foglalt 2012. december 20-i dátummal - 2002 decemberében, 160 forint/m2 fajlagos, jelképesnek minősíthető vételárért vásárolta meg. A vételár az önkormányzat azon fejlesztési törekvését tükrözte, hogy az ingatlanok fekvése szerinti területen ipari parkot kívánt kialakítani. Az ingatlanok mai valós forgalmi értéke - szemben a megjelölt vételárral - 1500 forint/m2 feletti. Az önkormányzat az elmúlt időszakból származó adásvételi szerződéseket csatolt. Kérte továbbá figyelmen kívül hagyni Kerepesi Tibor értékbecslő által, az adózó megbízása alapján elkészített és az indítványozó bíróság részéről mellékelt ingatlan-forgalmi szakértői véleményt, amely álláspontja szerint példátlan, 92% mértékű negatív korrekciót végrehajtva jutott el az ingatlanok becsült forgalmi értékéhez.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása