A Kecskeméti Törvényszék Mf.21277/2013/5. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 21. §] Bíró: Bulla László

X városi TÖRVÉNYSZÉK

ügyszám

A X városi Törvényszék felperesi képviselő által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek – alperesi képviselő (él címe 4) által képviselt alperes neve címeszám alatti székhelyű alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében a X városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 25. napján kelt elsőfokú ügyszám számú ítélete ellen a felperes által 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú eljárási költséget.

A 358.400 (Háromszázötvennyolcezer-négyszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2003. január 13. napjától állt határozatlan időtartamú munkaviszonyban az alperesi társaság jogelődjénél úszómester munkakörben. 2003. július 1. napjától kérésére részmunkaidős jogviszonyban foglalkoztatták tovább, majd jogviszonya megszűnt. 2004. szeptember 5. napján főállású munkaviszonyt létesített a X városi más munkáltatónál uszodamester munkakörben, mely jogviszonya 2005. április 7. napjáig állt fenn. Ezzel egy időben részmunkaidős jogviszonyt létesített ismételten az alperesnél. A felek 2005. május 1. napjától munkaszerződést akként módosították, hogy a felperes teljes munkaidőben 2005. augusztus 31. napjáig terjedő határozott időre a fedett uszodában úszómesterként állt alkalmazásban, majd 2005. szeptember 1. napjától jogviszonyát határozatlan időtartamúra módosították.

2003. évben NJ fürdővezető mellett 8 gépész, továbbá FZ és TL műszakvezető úszómesterek - a munkáltató általi beiskolázással - vízforgató gépész képzettséget szereztek, melynek lehetőségéről a felperest nem tájékoztatták, így a tanfolyamon nem vett részt.

Az alperes az általa működtetett fedett uszodában, illetve 2003. évtől az élményfürdőben úszómester és műszakvezető úszómester munkakörökben foglalkoztatta az úszómestereket. A fedett uszodában két műszakban dolgoztak a munkavállalók, míg az élményfürdőben napi 12 órában dolgozott két csoport egymást váltva akként, hogy két munkanapot követően két szabadnap következett. Az élményfürdőben dolgozó csoportok műszakvezetője SB, illetve TL volt. A nevezetteken túl FZ és a felperes volt műszakvezető úszómester az alperesnél azzal, hogy FZ nyáron az élményfürdőben került foglalkoztatásra, ahol nem műszakvezetőként volt beosztva. A műszakbeosztásokat először GJ fürdővezető készítette, majd PJ, ezt követően SB műszakvezető úszómester, majd 2007. májusától kezdődően GZ fürdővezető-helyettes. A felperes munkaviszonyának fennállása alatt mindvégig a fedett uszodában állt alkalmazásban, kivéve 2008. augusztus második felét, amikor a fedett uszoda bezárt és minden úszómestert az élményfürdőben alkalmazott az alperes.

Miután az alperesi társaság a fedett fürdőben liftet létesített, NJ fürdővezető akként rendelkezett, hogy a mindenkori műszakvezető úszómester látja el a liftkezelői feladatokat, amelyért liftkezelői pótlékra jogosult. 2008. augusztusában a felperes annak ellenére, hogy műszakvezető úszómesterként állt alkalmazásban, egyszer sem került műszakvezetőként beosztásra.

A felperes 2008. április 13. napján NJ fürdővezetőhöz kérelmet terjesztett elő a 2008. évi nyári szezonra családi okokra és utazási nehézségekre hivatkozással az élményfürdőbe történő beosztása iránt, mely kérelmének a fürdővezető nem adott helyt. 2008. április 21-én kérelemmel fordult GZ fürdővezető-helyetteshez, melyben kérte munkaköri leírása szerinti munkakörbe történő, továbbá vásárnaponként délutáni műszakba beosztását. Ezt követően GZ a felperes kérésében foglaltakra figyelemmel készítette el a beosztást.

A 2008. október 10. napján kelt felmondással az alperes a felperes munkaviszonyát 2008. november 24. napjával átszervezésre és ennek során végrehajtott létszámcsökkentésre hivatkozással megszüntette.

A felperesnek a felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt előterjesztett keresetét a X városi Munkaügyi Bíróság A ügyszámú ítéletével elutasította. A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt W megyei Bíróság B ügyszámú részítéletében a munkaügyi bíróság rendes felmondás jogellenességének megállapítását elutasító rendelkezését helybenhagyta. A részítélettel szemben a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság 2012. október 3. napján kelt C ügyszámú részítéletével a W megyei Bíróság B ügyszámú számú részítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, az ítélet azon részét, amelyben a X városi Munkaügyi Bíróság A ügyszámú ítéletével a felperes munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására irányuló keresetét elutasító döntését helybenhagyta, az elsőfokú ítélet ezen rendelkezésére is kiterjedően, továbbá az illetékre és a perköltségre vonatkozóan is hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A részítéletében a felülvizsgálati eljárás költségét személyenként 10.000 forintban, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét 126.700 forintban állapította meg.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 144.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a 126.700 forint eljárási illetéket és a 126.700 forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes azt a tulajdonságot, amellyel összefüggésben hátrány érte, női mivoltában jelölte meg, mely tulajdonsággal nem vitásan rendelkezik. Az alperesnél a négy műszakvezető úszómester közül csak a felperes volt nőnemű. A felperes elbocsátásakor az alperes alkalmazott női úszómestert, akinek jogviszonya azóta is fennáll. A tanúvallomások, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítékok mérlegelésével megállapította, hogy a munkáltatói intézkedésnél nem volt szempont az, hogy milyen nemű munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetésére kerül sor, a kihallgatott tanúk még utólag a per tárgyának ismeretében sem hozták összefüggésbe a felperes női mivoltával munkaviszonyának megszüntetését. A felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló JI tanúvallomásában ellentmondásosan nyilatkozott, mert 2009. december 3. napján még azt adta elő, hogy előzetesen nem konzultált az alperesi társaság másik dolgozójával a felmondással összefüggésben, míg a 2003. március 5. napján tett előadásában állította, hogy a kollégák véleményét kikérte, azonban nem állította egyetlen alkalommal sem, hogy bármelyik személy javaslatának megfelelően döntött a létszámleépítéssel érintett munkavállalók vonatkozásában. Arra adat nem merült fel és a felperes sem állította, hogy az ügyvezető a felpereshez vagy más személyhez női mivoltával összefüggésben bármilyen megjegyzést fűzött volna, vagy általánosságban a nőnemű műszakvezető úszómestereket vagy úszómestereket hátrányosan ítélte volna meg.