BH 2014.12.360 Hivatali visszaélés bűntettét a hivatali helyzetével egyébként visszaélve követi el az a rendőr, aki azért, hogy feljelentése eredményeként indult nyomozás adatairól tájékozódjon - magáncélból - belép a rendőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe és az ügy adataiba betekint, függetlenül attól, hogy az ez úton megszerezhető információhoz a nyomozás befejezését követően törvényes úton is hozzáférhetett volna [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 305. § c) pont; 1994. évi XXXIV. tv. 75. §, 76. §, 77. §, 86. §].

Pertörténet:

Nyíregyházi Törvényszék B.137/2013/11., Debreceni Ítélőtábla Bf.605/2013/5., Kúria Bhar.160/2014/5. (*BH 2014.12.360*)

***********

[1] A törvényszék a 2013. június 21-én kihirdetett ítéletével a vádlottat bizonyítottság hiánya okából felmentette az ellene hivatali visszaélés bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: régi Btk.) 225. §] miatt emelt vád alól.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

[3] Az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2013. december 4-én kihirdetett ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 305. § c) pont].

[4] Ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 100 000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte. Egyben rendelkezett - meg nem fizetés esetére - az átváltoztatásról.

[5] A másodfokú bíróság jogi értékelése szerint a vádlott hivatali helyzetével visszaélve, mint sértett, jogtalan előny érdekében tekintett meg iratokat.

[6] A vádlott tudatában volt annak, hogy ő, mint az ügyben sértett, a cselekményével olyan iratokat is megismert, melyeket az iratismertetés során sem tekinthetett volna meg. Az ilyen iratismeret a hozzáértő számára további információt szolgáltathat, ami pedig jogosulatlanul megszerzett előny. Ekként jelentőséggel bírhatott számára, hogy ki a védő, a védő kirendelt, vagy meghatalmazott, valamint az ügy releváns adatait tartalmazta az előzetes letartóztatás iránti előterjesztés.

[7] Mindemellett a másodfokú bíróság álláspontja szerint - a másodfokú elbíráláskor - a vádlott esetében már az új büntetőtörvény alkalmazandó, mivel aszerint a vádlottal szemben kiszabandó pénzbüntetés egy napi tétele összegének alsó határa kevesebb: 2500 forint helyett 1000 forint.

[8] A másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. Az ügyész a másodfokú ítéletet tudomásul vette.

[9] A védő másodfellebbezésének indoka szerint kétséget kizáróan nem bizonyított a jogtalan előny megszerzése iránti célzat.

[10] A másodfokú bíróság csupán az iratok jogtalan megismerésének tényéből vezette le, következtetett a célzatra, ami azonban helytelen jogi következtetés.

[11] A védő kifejtette, hogy a felrótt bűncselekmény törvényi tényállása szerinti hátrány, illetve előny az adott elkövetői magatartást megelőző állapothoz képest új helyzetet jelent.

[12] A vádlott azonban a megállapított tényállás szerint általa megismert iratok tartalma révén ilyen új, előnyös helyzetbe nem jutott. A vádlott olyan iratokat tekintett meg - közte az előzetes letartóztatás indítványozása iránti előterjesztést és a védőt kirendelő határozatot -, melyeket mint sértett, egyébként is megismerhet.

[13] Másrészt a tényállás és a hozzáfűzött indokolás sem tartalmazza, hogy a megismert iratokból melyek voltak olyan lényeges információk, amelyek ismerete a vádlott számára előnyt jelentett.

[14] Az iratok megnyitásának 3-4 másodperces időtartama pedig eleve nem lehetett alkalmas információ megszerzésére, ekként megtekintésre.

[15] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a fellebbezéseket alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta.

[16] Kitért arra, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 90. § (1) bekezdése szerint a Rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatot csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. Ekként a vádlott Cs. I. büntetőügyben kezelt személyes adataihoz az Rtv. megszegésével jutott hozzá.

[17] A Kúria az ügyben a Be. 391. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott és megállapította, hogy a vádlott és védőjének (másod)fellebbezése nem alapos.

[18] A vádlott esetében harmadfokú eljárásnak helye van, mert bűnössége kérdésében a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz képest eltérő döntést hozott:

[19] - a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett [Be. 386. § (1) bek. a) pont],

[20] - és a másodfokú ítélet ellen a vádlott és a védő fellebbezést jelentett be, ami joghatályos [Be. 367/A. § (1) bek. a), d) pont].

[21] A Kúria a Be. 387. § (1) bekezdés alapján, illetve a (2) bekezdés szerinti terjedelemben felülbírálta a megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást.

[22] Ennek során nem észlelt - a Be. 399. § (1)-(2) bekezdése szerinti - feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező eljárási szabálysértést, ilyenre a felek sem hivatkoztak.

[23] A Be. 388. § (1), illetve (2) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott vagy az iratok alapján azzá tehető, ekként a helyes tényállás megállapítható, avagy a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető.

[24] A harmadfokú bíróság e körben értelemszerűen azt vizsgálja, hogy a másodfokú bíróság ítéletében - az általa tett kiegészítésekkel és helyesbítésekkel - irányadónak tartott tényállás megalapozott-e.

[25] Ezalatt értendő

[26] - az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által - módosítás nélkül is - megalapozottnak tartott tényállás,

[27] - valamint a másodfokú bíróság általi módosítás.

[28] Főszabályként a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú ítélettel megállapított tényállásra alapítja [Be. 351. § (1) bek.].