A Kúria Knk.37487/2015/3. számú precedensképes határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

KÚRIA

Knk.IV.37.487/2015/2.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba (cím) ügyvéd által képviselt ... (cím2) szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 87/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 87/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. április 9-én, 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy állami tulajdonban álló termőföld csak objektív szempontokat értékelő pályázat alapján legyen haszonbérbe adható?"

2. A Nemzeti Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. A nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés egyrészt nem az Országgyűlés, hanem a Kormány hatáskörébe tartozó feladatot követel, másrészt nem felel meg az egyértelműség követelményének.

2.1. A Nemzeti Választási Bizottság utalt a Kúria Knk.37.807/2012/2. számú határozatában foglalt érvelésre, amelyből a konkrét ügyet illetően megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, melyet a Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 32. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján alkotott meg.

A Korm. rendelet megalkotására tehát az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésének második fordulata szerint, törvényi felhatalmazás alapján került sor. Az Országgyűlés a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait a Kormány hatáskörébe utalta. Mindez azt jelenti, hogy a népszavazás tárgya, vagyis az arra irányuló jogalkotási feladat, amely a termőföld hasznosításának pályázati szabályaira vonatkozik, az Alaptörvény alapján nem az Országgyűlés, hanem a Kormány hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazásra bocsátható kérdés csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

2.2. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében fogalt egyértelműség követelményének sem. A kérdés szó szerinti értelmezése alapján - tekintettel az "objektív szempontokat értékelő pályázat" szófordulatra - a kezdeményezés tartalma nem határozható meg világosan. A kérdésben tartott népszavazás esetén a választópolgárok számára nem lenne egyértelmű, hogy döntésükkel pontosan milyen jogalkotást támogatnak. A kérdésre adott "igen" válaszukkal azt támogatják - ami a kezdeményezés szó szerinti olvasatából következik -, hogy a termőföld csak objektív szempontokat magába foglaló pályázat alapján lesz a népszavazás eredményeképp haszonbérbe adható, vagy azt, ami a kérdés köznapi értelmezéséből következik, hogy a pályázat elbírálása fog objektív szempontokon alapulni. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés a jogalkotói egyértelműség követelményének sem felel meg, mert nem határozza meg az Országgyűlés számára egyértelműen, hogy a népszavazás eredményeképp megalkotandó jogszabálynak minek az objektivitását kellene előírnia.

3. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján.