A Kúria Mfv.10597/2011/4. számú precedensképes határozata elmaradt juttatás megfizetése tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 50. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.597/2011/4.szám

A Kúria a Dr. Molnár Attila ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a ... jogi főelőadó által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitány alperes ellen elmaradt juttatás megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 22.M.3104/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mfv.641.894/2009/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 55.Mf. 641.894/2009/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.3104/2008/15. számú ítéletét részben megváltoztatja és az alperesi marasztalás összegét az I. rendű felperes vonatkozásában 310.825 (háromszáztízezer-nyolcszázhuszonöt) forintra, a II. rendű felperes vonatkozásában 110.400 (száztízezer-négyszáz) forintra leszállítja. Egyebekben - a perköltség kivételével - a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű felperest 30.000 (harmincezer) forint, a II. rendű felperest 10.000 (tízezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részperköltség - tizenöt napon belüli - alperes részére való megfizetésére.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperes részére 2004. november 19-től 2007. december 31-éig terjedő időszakra 1.243.300 forintot, a II. rendű felperes 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig terjedő időszakra 441.600 forintot és ezen összegek kamatait. Keresetük indokolása szerint a fenti időtartam alatt az eredeti bűnügyi technikusi beosztásuk mellett - az I. rendű felperes esetében bizonyos időszakokban ahelyett - folyamatosan ellátták a szemlebizottság vezetői feladatokat is.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 22.M.3104/2008/15. számú ítéletével kötelezte az alperest az I. rendű felperes részére 1.243.300 forint, a II. rendű felperes részére 441.600 forint megbízási díj és ezen összegek kamatainak, továbbá 150.000 forint + Áfa perköltség megfizetésére is.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. rendű felperesek hivatásos szolgálati jogviszonyban álltak az alperes .... kerületi Rendőrkapitányságán, a ... Osztály ... Alosztály állományában bűnügyi technikusi beosztást láttak el. A munkaköri leírásuk tartalmazta, hogy helyettesítési kötelezettségként kötelesek ellátni a szemlebizottság vezető feladatait is. Az alperes nem vitatta, hogy az érintett időszakokban a felperesek eredeti munkakörük mellett a szemlebizottság vezetői feladatokat is ellátták, a szolgálati beosztást figyelembe véve azok számszerűsége vonatkozásában a felek egyező előadást tettek.

A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában figyelembe vette a 22.M.1647/2008. szám alatti peres eljárásban meghallgatott ... tanúvallomását, amely szerint a két munkakör között szakmai szempontból nem volt lényeges különbség, a bűnügyi helyszínen egyedül megjelenő személy köteles volt mindkét beosztáshoz tartozó feladat ellátására. A munkaköri leírásokból megállapította, hogy a szemlebizottság vezető és a technikus feladatai mind szakmai, mind felelősségi szempontból élesen elkülönülnek egymástól. Az adott helyszínen a szemlebizottság vezető határozza meg a szakmai feladatokat, utasításadási joga van a technikussal szemben, továbbá felel a jegyzőkönyv szakmaiságáért, valamint a helyszínen történt valamennyi intézkedésért. A helyszíni szemlék időtartamát jelentősen meghosszabbítja az a körülmény, ha egy személy látja el a két feladatkört.

A felperesek a szemlebizottság vezetői feladat ellátásához, illetve a beosztással történő kinevezéshez szükséges szakmai végzettséggel nem rendelkeztek, ugyanakkor, a kerületi rendőrkapitány utasítása alapján kötelesek voltak saját munkakörük mellett a feladat ellátására.

Az elsőfokú bíróság más hasonló tárgyú perekből szerzett hivatalos tudomás alapján azt állapította meg, hogy az ORFK vezetője által kiadott 1/2006.(I.11.) utasítás szerint a szemlebizottság legalább két főből, a szemlebizottság vezetőjéből és a bűnügyi technikusból áll, amelyből következően a helyszíni szemléken mindkét főnek jelen kell lennie. Az alperes nem vitatta, hogy a felperesek az általuk igényelt időszakban ellátták a szemlebizottság vezetői feladatokat is, ezért a bíróság álláspontja szerint Hszt. 50. §-a alapján megbízási díjra jogosultak. A megbízási díj mértékét az illetményalap 100%-ában tartotta megalapozottnak, mert a felperesek a perbeli időszakban a helyszíni szemlebizottság vezető teljes munkakörét ellátták saját technikusi feladataik mellett, illetve az I. rendű felperes egy bizonyos időszakban a helyett.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Bíróság az 55.Mf.641.894/2009/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az I. rendű felperest 45.000 forint, a II. rendű felperest pedig 15.000 forint együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletben hivatkozott 1/2006.(I.11.) ORFK utasítást - részbizonyítás keretében - az alperestől megkérte.

A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában megállapította, hogy a perbeli esetben a Hszt. 50. §-a szerinti megbízás feltételei nem állnak fenn. A felperesek kötelesek voltak a szemlebizottság vezető helyettesítésére és a két munkaköri leírását összevetve megállapítható, hogy az ellátandó feladatok döntő részben megegyeznek, a különbség abból fakadt, hogy a technikus meghatározott feladata a nyomrögzítés, illetve a nyomkutatás, míg a szemlebizottság vezető feladata - többek - között a technikus tevékenységének irányítása. A két munkaköri leírást részletesen elemezve, továbbá az elsőfokú bíróság által is figyelembe vett ... tanúvallomását értékelve azt állapította meg, hogy a két munkakör között lényeges különbség nincs, nem különböztethető meg a két beosztást teljesítő feladat ellátása. Nem volt vitatott a perben, hogy a felperesek egyedül végezték el a helyszíni szemlét, ezért annak időtartama meghosszabbodott, azonban ennek ellenére nem láttak el többletfeladatot az eredeti beosztásuk mellett, mert a nyomkutatás, a nyomrögzítés és a jegyzőkönyv készítése is munkakörükbe tartozott.

A másodfokú bíróság a helyettesítési kötelezettséget illetően utalt az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 3. § (1), továbbá (2) bekezdésében a Hszt. 68. § (1) bekezdés a) pontjában és 69. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségekre, és ennek alapján azt állapította meg, hogy a felperesek a beosztásukhoz tartozó feladatokat láttak el, amely tevékenységet a munkáltató az illetmény megfizetésével ellentételezett.

Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a helyszíni szemle lefolytatása csak legalább két főből álló szemlebizottság igénybevételével lett volna lehetséges, mert a hivatkozott 1/2006.(I.11.) ORFK utasítás sem tartalmaz ilyen előírást, és csak a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásra vonatkozik. A jogszabály kötelező rendelkezésének hiányában pedig nem volt jogszerűtlen a munkaköri leírásban foglalt helyettesítési kötelezettség előírása, mert a szemlebizottság vezető is köteles volt adott esetben a technikus helyettesítésére. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.