A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21302/2016/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 339. §, 340. §, 504. §, 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 32. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Görög Attila, Riczu András

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

21. Pf. 21.302/2016/17.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a .... Zrt. Jogi Igazgatósága (képviseletében: dr. Bihary László jogtanácsos) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 2016. február 26. napján kelt 25.P./P.I.28.637/2005/177. számú ítélete ellen a felperes 178. sorszámú fellebbezése alapján, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy a 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget, és az államnak felhívásra 2 000 000 (Kétmillió) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasító, és a felperest az alperes részére 750 000 Ft perköltség, míg az állam részére, felhívásra 1 500 000 Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelező, fellebbezett ítéletében a tényállást alapvetően a perben becsatolt okiratok és a felek egymás által nem vitatott előadása alapján állapította meg.

Eszerint az 1986. év óta egyéni vállalkozóként tevékenykedő felperes az 1990-es évek elejétől kezdődően tűzifa és kandallófa exportálására irányuló tevékenységet folytatott. Ennek érdekében 1992. évtől kezdődően eleinte határozott időre szóló területbérleti szerződést kötött az alperessel, mint a vasútállomás fenntartójával a M. vasútállomás területén a IV. (csonka) vágány melletti 200 m2-es burkolatlan földterületre, amelyet a határidő lejártakor a felek megújítottak. Utóbb kötötték meg a .../1993. és a .../1997. számú, határozatlan időre szóló, összesen immár 500 m2 burkolatlan területre vonatkozó bérleti szerződést. A bérelt területen a felperes a hozzá beszállított dorongfát gépi úton méretre fűrészelte, felhasogatta, majd a kiépített futószalagos rendszerrel az aprított fát vagonokba helyezte, és vasúton főleg O.-ba exportálta.

A szerződések szerint mind a bérlő, mind a bérbeadó jogosult volt a szerződést bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondani.

Az alperes képviseletében a M. állomásfőnök az 1998. december 7. napján kelt levelével felmondta a .../1993., illetve a .../1997. számú szerződéseket 2000. január 1. napjára. A felperes panasza alapján az alperes visszavonta a szerződést felmondó nyilatkozatát, és 1999. január 12. napján - 1999. január 1. napjára visszamenő hatállyal - új bérleti szerződést kötött a felperessel a vasútállomás IV. vágánya és a homlokrakodó közötti, összesen 550 m2-es burkolatlan területre vonatkozóan, határozatlan időtartamra. A szerződést bármelyik fél bármikor, indokolás nélkül jogosult volt felmondani.

A felperes testvére, P.A. az 1999. április 21. napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a M. vasútállomás közvetlen szomszédságában lévő, ...-i ... helyrajzi számú területet, amelyet térítésmentesen a felperes használatába adott a vállalkozási tevékenysége folytatása céljából. 1999. május 17-én a felperes és a felperes másik testvére, P.M. egymás között 1/2-1/2 arányban megvásárolták a marcali vasútállomással ugyancsak közvetlenül határos, ...-i ... helyrajzi számú területet az előbbivel azonos célból. Mindkét terület megközelíthető volt a közútról is, a két terület közötti ún. "belső" átjárás az alperesi pályaudvar közforgalmú rakterületén keresztül volt lehetséges egy árok felett átívelő hídon keresztül. Ezen a hídon egy vasúti sínpár is húzódott, a hídon közúti járművel csak úgy lehetett áthaladni, hogy a közúti jármű a hídon haladó sínpárt keresztezve áthajtott azon, vagy a sínek mellett, azokkal párhuzamosan, de a vasúti talpfákat is érintve közlekedett. Ez az átjáró nem minősült "közúti" átjárónak, hanem csupán a vasúti rakterületen belüli, belső közlekedési átjáró volt.

A felperes rakodógépe, illetve a felperesi területre ki- és beszállítást végző járművek rendszeresen igénybe vették ezt a belső közlekedési átjárót, illetve a csonka vágányt olyan helyeken is keresztezték, ahol nem volt kiépítve erre alkalmas átjáró. Erre, illetve az ettől a magatartástól a jövőbeni tartózkodásra az állomásfőnök szóban, illetve 1999. évtől kezdődően az alperes más alkalmazottai írásban többször is figyelmeztették a felperest, aki ennek ellenére folytatta a jogsértő gyakorlatot.

A felperes nem rendelkezett iparvágány használatára vonatkozó szerződéssel, ennek ellenére az alkalmazottai a perbeli időszakban több esetben engedély, és a vasúti dolgozó felügyelete nélkül elmozgatták az iparvágányra kiállított vasúti kocsikat.

A marcali állomásfőnök az általa észlelt szabálytalanságok miatt 1991. december 1. és 2003. december 31. napja között különböző szakhatóságokhoz (ÁNTSZ, Tűzoltóság, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Rendőrség, mint szabálysértési hatóság) több alkalommal bejelentést tett, illetve birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett a felperessel szemben, valamint a felperesnek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető magatartása miatt büntetőfeljelentést is tett.

Ilyen előzmények után az alperes nevében a M. állomásfőnök az 1999. október 11. napján kelt levelével a felperessel kötött bérleti szerződést felmondta, 1999. november 30. napjára. A felperes utóbb, felhívásra visszaadta az alperes részére az általa bérelt területet, vállalkozása főtevékenységét a ...-i ... helyrajzi számú területre helyezte át.

1998. és 2001. év közötti időszakban a felperes évente százas nagyságrendű vagonrendelést továbbított az alperes felé, ezek közül az alperes évente kb. 1 rendelés teljesítését tagadta meg, a 3 éves időszakban 3 vagonrendelést pedig a rendelésben megjelölttől eltérő, másik vágányra igazolt vissza. 1999. augusztus 16. napján az alperes szerelvényt állíttatott a felperes által bérelt terület melletti csonka vágányra, amely átmenetileg akadályozta a felperes futószalagos vagonrakodását.

A felperes és az alperes képviseletében a M. Zrt. P.-i Területi Igazgatósága Vasútbiztonsági és Védelmi Osztálya munkatársai 2000. december 12-én közös bejárást tartottak a M. pályaudvar területén, amelynek eredményeként a Vasútbiztonsági Osztály elrendelte a pályaudvar és a M. .... helyrajzi számú ingatlan közötti híd betonoszlopokkal való lezárását, ezzel megszüntette a hídon fekvő csonka vágányon átvezető üzemi átjárót. A 2000. december 14-én elhelyezett betonoszlopokat rövid idő elteltével ismeretlen személy eltávolította.

Az átjárás megszüntetése érdekében a M. állomásfőnök már korábban is a csonka vágány átjáróban lévő részére vasúti kocsit állíttatott, az alperes pedig 2002 áprilisában kerítést építtetett a pályaudvarnak a ... helyrajzi számú ingatlannal közös határvonalára.