BH 2008.12.322 I. Ha a vádlott egy cselekményével valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét, bűnössége csak ez utóbbi cselekményben állapítható meg, az alaki halmazat csupán látszólagos - Ebben az esetben nincs helye felmentő rendelkezés meghozatalának, hanem a vádlott bűnösségének megállapítását hivatali visszaélés bűntettében mellőzni kell [Btk. 177/A. § (2) bek., 225. §, 3/2007. BJE határozat].

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék B.81/2007/26., Pécsi Ítélőtábla Bf.39/2008/3. (*BH 2008.12.322*)

***********

II. Nincs helye pénzmellékbüntetés alkalmazásának, ha a vádlott a vagyoni bizonyítvány tanúsága szerint vagyontalan, nem ismert a munkahelye, illetve a jövedelme [Btk. 64. § (1) bek.].

III. Nem kötelezhető a vádlott a kirendelt védő díjának a megfizetésére, ha a védő kirendelésére meghatalmazott védőjének a mulasztása miatt került sor [Be. 338. § (2) bek., 281. § (3) bek.].

A megyei bíróság B. A. I. r. vádlott bűnösségét hivatalos személyként elkövetett személyes adatokkal visszaélés bűntettében, hivatali visszaélés bűntettében, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében továbbá társtettesként elkövetett csalás vétségében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönre, 50 000 forint pénzmellékbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

H. T. II. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, közokirat-hamisítás bűntettében, társtettesként elkövetett csalás vétségében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönre, 50 000 forint pénzmellékbüntetésre, továbbá 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy a II. r. vádlott különös visszaeső.

Rendelkezett az elsőfokú bíróság a lefoglalási jegyzőkönyv és a házkutatási határozatok elkobzásáról és megsemmisítésükről is.

A megyei bíróság által megállapított tényállás a következő:

B. A. I. r. vádlott hivatásos állományú rendőr, törzszászlósi rendfokozatban, körzeti megbízottként teljesít szolgálatot.

B. A. I. r. és H. T. II. r. vádlottak évek óta ismerték egymást, jó viszonyban voltak, időnként személyesen is találkoztak, illetve telefonkapcsolatot tartottak egymással. 2006. év júliusában a vádlottak rendszeresen beszéltek telefonon egymással. Az I. r. vádlott tíz esetben hívta a II. r. vádlottat, a II. r. vádlott pedig 28 esetben hívta mobil­telefonján az I. r. vádlottat.

T. S. sértett tulajdonában volt egy Opel típusú személygépkocsi, amelyet 2005. év októberében kölcsönadott sógorának, Z. S.-nek, aki a gépjárművet 500 000 forint vételár ellenében részletfizetés útján meg kívánta vásárolni.

T. S. hozzájárult a gépjárműnek részletre történő megvásárlásához. A megállapodás alapján Z. S. a vételárból 2006 májusáig összesen 450 000 forintot fizetett meg T. S.-nek, a fennmaradó 50 000 forint megfizetése Z. S. anyagi gondjai miatt elhúzódott. Emiatt a felek között vita alakult ki, ami a köztük lévő viszony megromlásához is vezetett. Ez odáig fajult, hogy T. S. telefonon megfenyegette sógorát, hogy amennyiben nem fizeti ki hátralékos tartozását, akkor embereket fog odaküldeni, akik elviszik tőle a gépjárművet.

Időközben Z. S. saját kezűleg egy megállapodást készített, amely szerint üzembentartóként használhatja az Opel típusú személygépkocsit. A megállapodáson T. S. nevét aláírta, majd az okirat felhasználásával 2006. február 17. napján a gépjárműre az okmányirodán üzembentartói jogát bejegyeztette. Miután sógora e tényről tudomást szerzett, 2006. június 12-én feljelentést tett ellene a rendőrségen, ahol a nyomozást az ügyben elrendelték.

Az I. r. és a II. r. vádlottak meg nem állapítható módon és körülmények között tudomást szereztek a T. S. és Z. S. között a gépjármű adásvételével és a jogtalan üzembentartói jog bejegyzésével kapcsolatos nézeteltérésről, illetve a megindult büntetőeljárásról.

Megállapodtak abban, hogy Z. S.-től az Opel típusú személygépkocsit jogosulatlanul megszerzik.

Ennek érdekében az I. r. vádlott hivatali kötelességét, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegve, 2006. június 17. napján bement a S.-i Rendőrkapitányságra és ott 19 óra 41 perckor hivatali számítógépéről a saját azonosítójának és jelszavának felhasználásával belépett a BM Központi Hivatala által működtetett nyilvántartásba. Lekérdezte és megtekintette az Opel személygépkocsi adatait, valamint az üzembentartóként bejegyzett Z. S. személyi adatait, lakcím adatait, fényképét és aláírását, majd ezeket ki is nyomtatta azért, hogy azokat a gépkocsi megszerzése érdekében felhasználja.

Az I. r. vádlott az ily módon jogosulatlanul megszerzett adatok birtokában a rendőrség által üzemeltetett robot zsaru számítógépes rendszerben hozzáférhető iratminták felhasználásával, az É-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya fejlécének feltüntetésével 2 db hamis közokiratot készített. Az egyik okirat 2006. június 19. napjára keltezett lefoglalási határozat, a másik pedig K. I. r. törzszászlós név aláírásával ellátott lefoglalási jegyzőkönyv. Az okiratok tartalma szerint a rendőrhatóság elrendelte az Opel személygépkocsi lefoglalását, mivel Z. S. a tulajdonos T. S. engedélye nélkül a gépkocsira az üzembentartói jogosultságot bejegyeztette, illetve Z. S. a vételár egy részét és a kamatokat nem egyenlítette ki.

A vádlottak ezt követően megállapodásuknak megfelelően 2006. június 19-én reggel 5 óra 30 körüli időben megjelentek Z. S. lakásán. Az I. r. vádlott egyenruhát viselt, míg a II. r. vádlott civil ruhában volt, de felsőtestén egy "Police" feliratú láthatósági mellényt viselt.

Az I. r. vádlott az autóból kiszállva Z. S. lakásának egyik ablakán bekopogott. A kopogásra a sértett lánya nézett ki, akivel a vádlott közölte, hogy Z. S.-t keresik, aki szólt édesapjának, mire az kiment az udvarra.

Az I. és a II. r. vádlottak a Z. S.-el történt találkozás során a jogszerű rendőri intézkedés látszatát keltették. Miután a II. r. vádlott civilben volt, az É-i Rendőrkapitányság nyomozójának adta ki magát.

Az I. r. vádlott Z. S.-nek átadta az általa készített valótlan tartalmú lefoglalási határozatot és a lefoglalási jegyzőkönyvet. A hamis okiratok felhasználásával Z. S.-t tévedésbe ejtették és a lakásának udvarán lévő Opel személygépkocsit lefoglalták. Ennek során az I. r. vádlott a lefoglalási jegyzőkönyvön saját kezűleg kézírásos bejegyzéseket tett.

Z. S. az I. r. vádlottól a hamis lefoglalási határozat és hamis lefoglalási jegyzőkönyv egy-egy példányát átvette, majd a vádlottak az Opel típusú személygépkocsit Z. S. lakásának udvaráról elvitték és azt ismeretlen helyre szállították.

A gépjármű elvitelét követően Z. S. ügyvéd ismerősétől tudomást szerzett arról, hogy az É-i Rendőrkapitányságon K. I. nevű rendőr nem teljesít szolgálatot és nincs folyamatban olyan bűnügy, amelyben az általa használt gépkocsi lefoglalására került volna sor.