A Kúria Bfv.1340/2014/5. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 427. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Ha az Alkotmánybíróság valamely jogszabályhely alaptörvény-ellenessége miatt elrendeli a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, és a legfőbb ügyész kizárólag ezen okból nyújt be felülvizsgálati indítványt, a Kúria a jogerős elbírálás idején hatályos törvényt - az érintett jogszabályhely félretételével - alkalmazza; és a felülvizsgálat ekkor is az indítványhoz kötött: a megtámadott határozat megtámadott részéhez és az indítványban meghatározott okhoz.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1340/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év január hó 29. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt fiatalkorú I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által III. rendű terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Törvényszék 4.Fk.2326/2012/61. számú, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Fkf.II.546/2013/13. számú ítéletét megváltoztatja;

a 2012. évi C. törvény 81. §-a (4) bekezdésének mellőzésével a III. rendű terheltet - halmazati büntetésül - 12 (tizenkettő) év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.

Egyebekben a megtámadott határozatot III. rendű terhelt tekintetében nem érinti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

1. A Miskolci Törvényszék a 2013. május 29. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.Fk.2326/2012/61. számú ítéletével III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 321. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 321. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) és c) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) és c) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. § (1) bekezdés, (3) bekezdés c) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [korábbi Btk. 176. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), c) és d) pont, (4) bekezdés] és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [korábbi Btk. 176. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és d) pont, (4) bekezdés].

Ezért őt - halmazati büntetésül - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, valamint 42.020 forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a fegyházbüntetésből legkorábban 20 év kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a III. rendű terhelt által elkövetett hat rendbeli rablás a korábbi Btk. 137. §-ának 17. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény. Rögzítette, hogy a legsúlyosabban minősülő rablás bűntette öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő és III. rendű terhelt az elkövetéskor betöltötte a huszadik életévét [korábbi Btk. 40. § (3) bekezdés]. Mindezek folytán a korábbi Btk. 85. §-ának (4) bekezdése alapján a III. rendű terhelt tekintetében kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. Aszerint: ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

Az elsőfokú bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabása ellenére - bár megjegyezte: érdemi jelentősége nem volt (első fokú ítélet 54. oldal 8. bekezdés) - megjelölte a büntetéskiszabási tényezőket a III. rendű terheltet érintően is (első fokú ítélet 53. oldal 3-4., 7. bekezdés, 54. oldal 3-4. bekezdés).

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a 2013. október 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és 2013. október 22. napján kihirdetett Fkf.II.546/2013/13. számú ítéletével az első fokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta:

- cselekményeit társtettesként elkövetett rablás bűntettének [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) és c) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [hatályos Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a), c) és g) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntette kísérletének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c) és g) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c) és g) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés b) és c) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettének [Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), c) és d) pont, (4) bekezdés] és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettének [Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és d) pont, (4) bekezdés] minősítette,

- fegyházbüntetését 16 évre enyhítette, és megállapította, a feltételes szabadságra bocsáthatóságának legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú elbírálás idején hatályos Btk. a III. rendű terhelt tekintetében enyhébb elbírálást enged, aszerint ugyanis a legsúlyosabb (fegyveresen elkövetett) 2 rendbeli rablás bűntette a korábbi öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés helyett öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (másodfokú ítélet 7. oldal utolsó bekezdés, 8. oldal 1. bekezdés). Ezért a III. rendű terhelt cselekményeit a hatályos Btk. alapján átminősítette.

Miután a bűnhalmazatban álló legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa tíz év, ennek a kétszerese húsz év, amely tehát a 20 évet nem haladja meg. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a - korábbi Btk. 85. §-ának (4) bekezdésével megegyező tartalmú - (hatályos) Btk. 81. §-ának (4) bekezdése alapján rögzítette, hogy a III. rendű terhelttel szemben az életfogytig tartó szabadságveszés kiszabása már nem kötelező és nem is szabható ki. A Btk. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti középmérték a III. rendű terhelt tekintetében 12 év 6 hónap, amit az elsőfokú bíróság által megjelölt és értékelt büntetéskiszabási tényezőkre tekintettel meghaladott a szabadságvesztés tartamának meghatározásában (másodfokú ítélet 10. oldal 1-4. bekezdés).