A Budapest Környéki Törvényszék Bf.383/2017/4. számú határozata. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 329. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 386. §, 403. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 50. §, 235. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. §, 21. §, 33. §, 43. §]

Kapcsolódó határozatok:

Budakörnyéki Járásbíróság B.114/2016/13., *Budapest Környéki Törvényszék Bf.383/2017/4.*, Kúria Bfv.1898/2017/5. (BH 2018.11.297)

***********

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Bf számú ügyben en, 2017. év hó napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

végzést:

vádlott neve perújítási ügyében a Járásbíróság év hó napján kelt B számú ítéletét helybenhagyja.

Az első fokú ítélet rendelkező részéből a "végzést" feltüntetést mellőzi.

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf. számú végzésének kelte és jogerőre emelkedésének napja helyesen:

Az alapeljárásokban felmerült bűnügyi költség összege: 330.748.-Ft.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, pénzbüntetés kiszabása érdekében, vádlott és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést.

A Főügyészség Bf.számú átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést.

Álláspontja szerint a tényállás kiegészítendő a Be. 352.§ /1/ bekezdés a.) pontja alapján azzal, hogy :

A terhelt büntetlen előéletű, középiskolát végzett, erősáramú berendező szakképzettséget szerzett. Érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik B, Mgv, T, F, M és K kategóriákra. A sorszámú vezetői engedélyét napján szerezte.

A sértett közel azonos időpontban - a terhelt által vezetett jármű sebességéhez tartozó féktávolságon kívül - lépett a buszöbölbe, mint amikor a terhelt az általa vezetett gépkocsival megkezdte a behaladást az úttestre. A sértett úttestre lépését és a forgalmi sávba történő behaladását a terhelt annak ellenére nem észlelte, hogy a számára a baloldali visszapillantó tükörben vagy hátrafordulva mind a sértett úttestre lépése, mind a buszöbölben a forgalmi sávba történő behaladása észlelhető volt (együttes szakvélemény 9-10. oldal).

A sértett behaladását követően az eredeti haladási irányához képest jobbra, mintegy 120 fokot fordult, amikor az elütése bekövetkezett. A sértettet a jármű okozta direkt erőbehatás balról elölről, balról oldalról, a bal oldali szeméremcsont alsó-, és felső szárán érte, és e csontok törését eredményezte (együttes szakvélemény 7., 9-10. oldal).

Amennyiben a terhelt a sértettet a buszöbölbe lépésekor illetve a forgalmi sávba lépésekor észleli és ekkor lassító fékezést alkalmazva a tolatást megszakítja, a balesetet elkerülhette volna (együttes szakvélemény 9-10. oldal, 13. számú tárgyalási jegyzőkönyv).

Továbbá a terhelt által megszegett közlekedési szabálysértések indokolásból a tényállásba történő átemelését is szükségesnek tartotta, és a KRESZ 33. § /1/ bekezdésének, a speciális szabály megszegésének a feltüntetése indokolt, míg a KRESZ 3.§ /1/ bekezdés c.) pontjának, az általános rendelkezésnek a mellőzése mellett.

A sértett úttestre lépése és a terhelti jármű úttestre történő behaladása egyidejű volt. Az úttestre lépéskor - a rendelkezésre álló adatok szerint - nem is volt forgalom az érintett útszakaszon : éppen ezért kezdett bele a terhelt a hátramenetbe. A sértett pedig a buszöbölben lépett le az úttestre, így azzal az úttesten már haladásban lévő forgalom szempontjából veszélyt nem okozott; az úttesten pedig nem kívánt átkelni. Zavaró vagy megtévesztő magatartást sem tanúsított, hiszen az irányadó tényállás, illetőleg a tanúvallomások értelmében határozott és folyamatos mozgást tanúsított. Következésképpen a sértett az úttestre lépésével és behaladásával az alacsony sebességgel hátramenetet végző terhelt számára érdemi dinamikai zavarást nem fejtett ki, a terhelt által vezetett járműhöz képest továbbhaladási joggal bírt. Ezért terhére a KRESZ 21.§ /6/ és /8/ bekezdésének megsértése nem róható, különösen, hogy e szabályszegések megállapíthatóságát érdemben megalapozó tényeket a tényállás nem rögzíti.

A büntetéskiszabási körülmények köre pontosításra szorul.

A sértetti közrehatás, sértetti szabályszegés hiányában nem értékelhető enyhítő körülményként, ellenben súlyosító körülmény a többszörös Kresz szabályszegés, és a gondatlanság nagyobb foka, mert a KRESZ 33.§ /1/ bekezdése és a KRESZ 43.§ /4/ bekezdés a.) pontja alapján fokozott gondosság terhelte az adott közlekedési helyzetben és a manőver kivitelezése során.

Nézete szerint az első fokú bíróság a bűnügyi költségről tévesen rendelkezett, mert a Be. 403.§ /5/ bekezdése alapján a terhelt nem kötelezhető annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárást meg kellett ismételni.Ebből következően a terhelt az alapeljárásban felmerült, és nem a megismételt illetve a perújítási eljárásokban keletkezett bűnügyi költséget köteles viselni.

Indítványozta a terhelt cselekményének a 2012. évi C. törvény (Btk) 235.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés a.) pontja szerinti minősítését és vele szemben a Btk. 50.§ /1/ és /3/ bekezdés alapján pénzbüntetés kiszabását (a hatályos büntető törvény enyhébb elbírálást tesz lehetővé pénzbüntetés kiszabása esetén), továbbá 301.030.-Ft bűnügyi költségre kötelezését, megállapítva, hogy a fennmaradó 512.408.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A fellebbviteli nyilvános ülésen a védő elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a vádlott felmentését kérte. Álláspontja szerint az első fokú bíróság a releváns tényeket nem tisztázta, ezért az ítélet megalapozatlan. A szakértők csak valószínűségi véleményt adtak, ebből pedig a vádlott bűnösségére nem lehet következtetést levonni. Kifejtette, hogy a sértett mozgásáról több tanú is úgy nyilatkozott, hogy futott. Az igazságügyi orvosszakértő nem adta indokát a sértett haladási sebessége megváltoztatásának, annak a korcsoportja haladási sebességénél lassabb mozgás megállapításának, ezért a szakértői vélemény homályos, aggályos. A vádlott az adott közlekedési szituációban körültekintően járt el, felelőssége a bekövetkezett balesetért nem állapítható meg.

vádlott csatlakozott védőjéhez.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott határozatot a Be.348.§ /1/ bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta, melynek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.351.§ /1/ bekezdés a.) pontja értelmében az iratok tartalma alapján az alábbiakkal egészíti ki:

terhelt büntetlen előéletű, középiskolát végzett, erősáramú berendező szakképzettséget szerzett. Érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik B, Mgv, T, F, M és K kategóriákra. A sorszámú vezetői engedélyét napján szerezte.

A sértett közel azonos időpontban - a terhelt által vezetett jármű sebességéhez tartozó féktávolságon kívül - lépett a buszöbölbe, mint amikor a terhelt az általa vezetett gépkocsival megkezdte a behaladást az úttestre. A sértett úttestre lépését és a forgalmi sávba történő behaladását tehelt annak ellenére nem észlelte, hogy a számára a baloldali visszapillantó tükörben vagy hátrafordulva mind a sértett úttestre lépése, mind a buszöbölben a forgalmi sávba történő behaladása észlelhető volt (együttes szakvélemény 9-10. oldal).