A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10077/2010/4. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Mpk.50220/2008., Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.851/2008/17., *Kúria Mfv.10077/2010/4.*

***********

Mfv.III.10.077/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Kovalcsikné dr. Kalmár Éva ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Kiss Zoltán ügyvéd által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon Mpk.50.220/2008. számon indított és a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2009. október 22. napján hozott 1.M.851/2008/17. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.851/2008/17. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az Egészségbiztosítási Pénztár a 2008. október 31. napján kelt fizetési meghagyással a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (továbbiakban: Ebtv.) 67. §-ára hivatkozással 132.905 forint megfizetésére kötelezte a felperest, sérült 2006. március 10. napján történt balesetével összefüggésben. A határozat indokolása szerint a baleset úgy következett be, hogy a sérült munkavállaló az alumínium-daraboló gépnél végzett munkát, ahol az elkészült alkatrészek ládába helyezése volt a feladata. A sérült szándékosan, védőkesztyű nélkül benyúlt a gép veszélyzónájába és kiemelte onnan a feldarabolt eszközöket, ekkor megsérült a bal keze.

A társadalombiztosítási szerv által megállapított tényállás szerint a munkáltató nem ellenőrizte folyamatosan a munkavégzést, a munkafolyamat nem volt balesetmentesen megszervezve, továbbá az egyéni védőeszközök használatára sem volt előírás. A közvetlen felettes nem észlelte, hogy a sérült védőkesztyű nélkül végzi a munkáját, így nem tudta megakadályozni a balesetet. A sérülés elkerülhető lett volna, amennyiben a munkáltató előírja a védőeszközök mindenkori kötelező használatát. Mindezzel összefüggésben az egészségbiztosítási pénztár a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvtv.) 2. § (2) bekezdésének, 42. § b) pontjának, 54. § (1) bekezdésének a) és b) pontjainak, (7) bekezdés b) és h) pontjainak, továbbá a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdésének a megszegésére hivatkozott.

A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes arra hivatkozással kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését, hogy nem szegte meg az abban meghatározott munkavédelmi rendelkezéseket. A darabológép megfelelt a biztonsági előírásoknak, munkavédelmi oktatás és rendszeres ellenőrzés is volt. A felperes biztosított munkavédelmi kesztyűt a sérültnek is, aki azt a baleset napján a munkakezdést követően levette. A felperes vitatta a védőkesztyű jelentőségét, mivel az egy szándékos, szabálytalan munkavállalói magatartás elhárítására nem alkalmas és a sérülést sem akadályozta volna meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozatban foglalt indokolást fenntartva azzal, hogy a védőkesztyű jelentősen csökkentette volna a bekövetkezett sérülés mértékét. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a munkagép a vonatkozó szabvány ellenére nem volt ellátva a benyúlást akadályozó berendezéssel.