A Fővárosi Törvényszék Gf.75301/2011/4. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 556. §] Bírók: Bernáthné dr. András Anna, Hajnal Anna, Karacsné dr. Orosz Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság G.304279/2008/27., *Fővárosi Törvényszék Gf.75301/2011/4.*, Kúria Pfv.20235/2012/5. (BH+ 2013.8.326), 3033/2025. (I. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Bíróság,

mint másodfokú bíróság

1027 Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp., Pf.: 887.

Ügyszám: 2.Gf.75.301/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Győri és Ribarits Ügyvédi Iroda (ügyvéd neve, cím) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Bálint, Molnár & Kovács Ügyvédi Iroda (ügyvéd neve, cím) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.G.304.279/2008/27. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés tárgyában - a 2011. szeptember 22. napján tartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 62.890.- (Hatvankétezer-nyolcszázkilencven) Ft fellebbezési perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében 2.500.000.- Ft tőke és annak 2008. február 5-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperesnél biztosított ingatlanában 2008. január 20-án csőtörés káresemény állt elő, az alperes azonban a biztosítási összeg megfizetésétől elzárkózott azzal, hogy az "időszakosan használt ingatlan" esetében a felperes nem tett eleget a szerződési feltételek 22.1.2. pontjában leírt kármegelőzési kötelezettségének. Felperesi álláspont szerint azonban a továbbértékesítésre szánt ingatlana nem tekinthető időszakosan használt ingatlannak, így a hivatkozott szerződési pont szerinti kármegelőzési kötelezettség nem is terhelte, de ha az mégis fennállt volna, az alperesnek akkor is bizonyítania kellene a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása és a káresemény közötti okozati összefüggést. A felperes a csőtörés következtében a szükséges javítási munkálatokat nem végezte el, keresetében annak várható összegét jelölte meg.