A Budapest Környéki Törvényszék Pf.29122/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. §, 206. §, 221. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §] Bírók: Rada Lajos, Urbán András, Vég László

BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

3. Pf. 29.122/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság mint másodfokú bíróság a dr. Albrecht István (2370 Dabas, Bartók B. u. 65/B.) ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Tóth Sándor (1675 Budapest, Pf. 130.) ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Városi Bíróság előtt 4.P.21.065/2007 szám alatt folyamatba tett perében az elsőfokú bíróság 2008. október 21. napján kelt 14. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 48.000.- (negyvennyolcezer) Ft másodfokú perköltséget.

A pártfogó ügyvéd munkadíját 20.000.- (húszezer) Ft-ban állapítja meg, amelyet az ellátmányból utal ki.

Megkeresi a Bíróság Gazdasági Hivatalát a díj kiutalására.

Megállapítja, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéke az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes 3.000.000.- Ft kártérítés megfizetésére irányuló keresetét elutasította, akit az alperes javára 30.000.- Ft perköltség megfizetésére kötelezett és

rendelkezett a pártfogó ügyvéd díjáról, a le nem rótt kereseti illeték illetve az előlegezett szakértői költség viseléséről is.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes második emeleti lakása 1981-ben épült, a társasház mellett, attól 20 méterre földszintes szolgáltatóház működött.

A szolgáltatóház helyén alperesi beruházásban négyszintes vegyes rendeltetésű épület kivitelezésére került sor, amelyet 2006-ban adtak át.

Az ítélet szerint ezt a telket a Kft. vásárolta meg, majd az alperes lett tulajdonosa az ingatlannak.

A felperes keresetében az új épület okozta kilátás illetve benapozottság vesztésre hivatkozással kérte az alperest kártérítésre kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a szomszédjogra illetve kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályok felhívása mellett utalt a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra amely a felperesi kárigényt nem támasztotta alá.

A szakvéleményt aggálytalannak elfogadva azzal egyezően állapította meg, hogy a vitás építkezés folytán nem csökkent a felperesi lakás forgalmi értéke, bár a lakóépület valóban mérsékli a felperesi lakás benapozottságát illetve a kilátás lehetőségét, kiemelte, hogy a közeli lakótelep házai korábban is korlátozták a felperesi lakásból való kilátást.

A bíróság álláspontja szerint a benapozottság részbeni csökkenése nincs hatással a felperesi lakás forgalmi értékére.

Mivel a felperes kereseti tényállításait bizonyítani nem tudta, a bíróság bizonyítatlanság okán elutasította a keresetet.

Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a keresetének történő helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Fellebbezése lényegi indokolása szerint a perben tényállításait megfelelően bizonyította illetve sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte az általa felajánlott további bizonyítás lefolytatását.

Utalt arra is, hogy a lakása benapozottsága hiányát a bíróság által elfogadott szakvélemény is megállapította. melyből azonban nem megfelelő következtetést vont le, hiszen a környezeti kapcsolatának minősége a kilátás illetve benapozottság elvesztésével nem javulhatott.