A Fővárosi Törvényszék G.40948/2019/14. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. § (1) bek.] Bíró: Csonka Balázs

...

Fővárosi Törvényszék

27.G.40.948/2019/14.

A Fővárosi Törvényszék a Fővárosi Főügyészség (Cím2) által képviselt Ügyész felperesnek, a dr. Nagy Viktor ügyvéd (Cím10) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek tárgyában indított közérdekű perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy az alperes által 2017. január 1-től fogyasztói szerződésekben alkalmazott alábbi általános szerződési feltételek tisztességtelenek és annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek:

"A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/-3%-os mértékkel eltérhet." (biztosító1 általános szerződési feltételek 9. pontja)

"amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja." (biztosító1 általános szerződési feltételek 13.A.d. pontja)

"amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő/ biztosított tudott vagy tudnia kellett." (biztosító1 általános szerződési feltételek 13.A.g. pontja)

"amely- egészben vagy részben - az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be." (biztosító1 általános szerződési feltételek 13.A.m. pontja)

"amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a jelen pontban felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrány, értékcsökkenés miatt keletkezett." (biztosító1 általános szerződési feltételek 13.A.q. pontja)

"vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll." (biztosító1 általános szerződési feltételek 13.B.q.1.)

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a honlap1 honlapon tegye közzé és 30 napig tartsa elérhetően az ítélet fenti rendelkezésével megegyező tartalmú közleményt azzal a kiegészítéssel, hogy "a szerződési feltételek tisztességtelenségének oka, hogy

az ÁSZF 9. pontjában az indexálás feltételei nem átláthatók, a biztosító önkényes eljárását teszik lehetővé;

az ÁSZF 13.A.d. pontja ellentétes a kárbiztosítás rendeltetésével azáltal, hogy a biztosított vagyontárgy értékét figyelmen kívül hagyja, és kiveszi a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól azokat az eseteket, amikor az értékcsökkenés nem befolyásolja a további rendeltetésszerű használatot;

az ÁSZF 13.A.g. pontja nemleges bizonyításra kötelezi a fogyasztót és megfordítja a bizonyítási terhet a mentesülési okok esetében, ami a Ptk. 6:455. § f) és i) pontjába ütközik;

az ÁSZF 13.A.m. pontja nemleges bizonyításra kötelezi a fogyasztót és megfordítja a bizonyítási terhet a mentesülési okok esetében, ami a Ptk. 6:455. § f) és i) pontjába ütközik;

az ÁSZF 13.A.q. pontjában a gyűjtemény, sorozat, garnitúra, készlet, illetve az ezekhez tartozó darab fogalma nem világos, arra nézve az ÁSZF nem tartalmaz semmilyen értelmező rendelkezést, így a fogyasztó nem tudja megítélni, hogy mely vagyontárgyakra terjed ki, és melyekre nem a biztosító szolgáltatási kötelezettsége;

az ÁSZF 13.B.q.1. pontjában nem átlátható, hogy mely betegségek kizártak a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól."

A bíróság ezt meghaladóan elutasítja a keresetet.

A peres felek maguk viselik az eljárással felmerült költségeiket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon és számlára 42.000,- (negyvenkétezer) forint feljegyzett eljárási illetéket, a további 42.000,- (negyvenkétezer) forint feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell elektronikusan benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy az illeték megfizetésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás

Az alperesi gazdasági társaság a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerinti biztosítási tevékenységet végző biztosító. Fő tevékenységi köre a cégnyilvántartás szerint életbiztosítás kötése, de egyéb biztosítási szerződéseket is köt.

Az általa lakásbiztosítási fogyasztói szerződésekben használt 2017. január 1. napjától hatályos biztosító1 általános szerződési feltételek 2.A. pontja szerint "a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, írásbeli megállapodásával jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően".

A 2.B. pontban foglaltak értelmében "a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatra 15 napon belül - ha az ajánlat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, akkor ezen kockázat esetén 60 napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés - ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)"