A Fővárosi Ítélőtábla Bf.380/2014/6. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (ÜZLETSZERŰEN elkövetett HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 299. §, 342. §, 345. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla

6.Bf.380/2014/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2015. év október hó 21. napján - a vádlott távollétében - megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A 7 rb. hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 23. napján kihirdetett 41.B.375/2014/17. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 6.790 (hatezer-hétszázkilencven) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 23. napján kihirdetett 41.B.375/2014/17. számú ítéletével vádlottat - távollétében - 7 rb. Btk. 299. § (1)-(2) bekezdés b./ és c./ pontjába ütköző hivatalos személyi jelleg színlelésével üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette, 6 rb. Btk. 342. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 5 rb. a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra, 13.702.000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. tanú1 és tanú2 által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, a rendőr igazolványt elkobozta, míg a további tárgyakat a vádlott részére kiadni rendelte. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 213.426 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, a fennmaradó 22.220 forint bűnügyi költség tekintetében pedig megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész az ítéletet tudomásul vette, a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1015/2014/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, ítélete mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében írt hiányosságoktól. A védő által bejelentett fellebbezés álláspontja szerint a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja, ezért eredményre nem vezethet. Egyetértett az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéssel, továbbá a bíróság járulékos döntéseivel.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az általa felmentés érdekében bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. Véleménye szerint a bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és ítéletének tényállását mérlegelési jogkörében állapította meg. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel a Be. 4. § (2) bekezdésében írt elvre, továbbá arra a körülményre, hogy a vádlott végig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ügyben kihallgatott tanúk több esetben személyesen nem is találkoztak védencével, hanem csak hallottak róla. Mindezek alapján álláspontja szerint elsődlegesen védence felmentésének van helye. Amennyiben a másodfokú bíróság ennek az indítványának nem adna helyt, úgy figyelemmel a további időmúlásra, az ítélet belső arányosságaira, védencével szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Az ügy előzményeit illetően megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 2013. július 08-án kihirdetett 43.(III.)B.990/2011/65. számú ítéletével a távollévő I.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény szerint minősülő 2 rb. hivatalos személyi jelleg színlelésével üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette, 5 rb. felbujtóként üzletszerűen hivatali befolyással üzérkedés bűntette, 6 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 5 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 13.702.000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ekkor eljárt még II. és III.r. vádlottakkal szemben is, akik vonatkozásában az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014. február 20-án kihirdetett 1.Bf.356/2013/9. számú végzésével I.r. vádlott tekintetében az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárást perrendszerűen folytatta le, betartotta a távollévő vádlottal szemben folytatott eljárás szabályait. Tárgyalásán a releváns bizonyítékokat számba vette, tanúként hallgatta ki a vádlott korábbi vádlott-társait, valamint azokat a tanúkat, akik az üggyel kapcsolatban releváns információkkal rendelkeznek. Ismertette az ügy eldöntése szempontjából lényeges bűnügyi iratokat.

A vádlott a nyomozás során bűnösségét nem ismerte el, rövid érdemi nyilatkozata szerint nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, ugyanakkor III.r. vádlott és II.r. vádlott az eljárás során következetesen tették meg a vallomásukat, a megismételt eljárásban tanúként is fenntartották korábbi nyilatkozatukat a törvényben előírt kioktatásukat követően. Az elsőfokú bíróság tehát minden releváns bizonyíték számba vétele után mérlegelési jogkörében állapította meg ítéletének tényállását, betartva a hatályon kívül helyező Fővárosi Ítélőtábla iránymutatásait.

Az elsőfokú bíróság a bizonyíték mérlegelése alapján megalapozott tényállást állapított meg, a másodfokú bíróság álláspontja szerint az mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében írt hiányosságoktól. A bizonyítékokat a logika szabályai szerint értékelte, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A vádlott felmentése érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak.

A vádlott felmentése érdekében előterjesztett fellebbezés lényegében az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadta, ezért a felülmérlegelés tilalmára figyelemmel az a Be. 351. § (1) és 352. § (3) bekezdése alapján eredményre nem vezethetett.