A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/1445. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi CXIX. törvény
Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alkotmányt a következők szerint módosítja:
1. §
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet országos népszavazást tartani:]
"a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,"
2. §
Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely a 28/C. § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg."
3. §
Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg."
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság széleskörű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. A Javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt. Ennek érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az olyan tárgyköröket szabályozó törvények, amelyekről az Alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani, tehát a közvetlen hatalomgyakorlás számára is érinthetetlenek, az alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgyai sem lehetnek.
A Javaslat pontosítja azon fizetési kötelezettségek körét, amelyek tekintetében nem lehet országos népszavazást tartani, ezért kiegészíti a tiltott népszavazási tárgyak körét a járulékokkal.
A Javaslat a közteherviselés körében pontosítja az Alkotmánynak a közpénzekből eredő jövedelmekre kivetett közterhek megállapításának alkotmányos feltételeit és korlátait.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat pontosítja azon fizetési kötelezettségek körét, amelyek tekintetében nem lehet országos népszavazást tartani, ezért kiegészíti a tiltott népszavazási tárgyak körét a járulékokkal.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság feladatköréből kiveszi az Alkotmány által tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó törvények alkotmányos vizsgálatát.
A 3. §-hoz
A Javaslat célja, hogy az Alkotmány biztosítsa: a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthasson meg. Ezzel meghatározza az Alkotmány az elvonás legmagasabb mértékét is.
A 4. §-hoz
A Javaslat az alkotmánymódosítás hatálybalépését a kihirdetést követő napra teszi, figyelemmel arra, hogy az új rendelkezések nem igényelnek felkészülést.