A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20151/2016/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.151/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth Marianna ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a jogi referens neve (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. december 9. napján meghozott 19.P.20.430/2015/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - 240.000 (Kétszáznegyvenezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A B. Rendőrkapitánysága a 2013. december 3-án kelt határozatával a felperes kiskorú gyermekeit, a 2005. október 17-én született C.-t és 2008. május 27-én született K.-t ideiglenes hatállyal a F. Otthonába helyezte el. A határozat indokolása tartalmazza, hogy korábban már több alkalommal került sor intézkedésre a felperes és férje, M.A. bejelentése nyomán, amelynek során a férj a felesége ittas állapotára, dühkitöréseire, öngyilkossági kísérletére, a felperes pedig a férje erőszakos, tettlegességig fajuló viselkedésére hivatkozott, és arra, hogy távolságtartás elrendelésére is sor került. A határozat szerint felperes ittasságát a 2013. július 4. napján történt rendőri intézkedés során az intézkedő járőr is tapasztalta. A helyszínre érkező rendőrök a gyerekeket több alkalommal rémült, zaklatott állapotban találták. A határozat szerint a felperes és M.A. által nem vitatottan az együttélés esetükben egyáltalán nem működik, kapcsolatukat nem tudják rendezni, újabb és újabb vitába keverednek, kölcsönös, sokszor tettlegességig fajuló vitáiknak a gyerekeik rendszeresen tanúik. A rendőrhatóság álláspontja szerint a gyerekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezetük súlyosan veszélyezteti, ezért azonnali intézkedés szükséges.

Ezután a szülők 2013. december 4. napján kelt közös kérelmükben kérték, hogy a gyámhivatal módosítsa a gyermekek gondozási helyét, és a gyermekeket az anyai nagyszülő gondozásába helyezze. A nagymama nyilatkozata szerint szintén szeretné, ha a gyerekek hozzá kerülnének, az apai kapcsolattartás biztosítását az é.-i otthonában vállalta. A nagyszülő, a szülők meghallgatása és az elvégzett környezettanulmányt követően 2013. december 6-án hozta meg az elsőfokú gyámhivatal a határozatát, amelyben az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerekek gondozási helyét megváltoztatta, és gondozási helyként az anyai nagyszülő é.-i ingatlanát jelölte meg. Egyidejűleg szabályozta a szülők kapcsolattartási jogát a nagymama lakásán. Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során hozta meg az elsőfokú gyámhatóság a végzésével kijavított határozatát, amelyben annak fenntartásáról rendelkezett, egyúttal az anyai nagyszülőt a gyermekek gyámjául kirendelte, és megállapította a szülők szülői felügyeleti jogának szünetelését. Módosította az apa kapcsolattartásának szabályait, annak ellenőrzött, felügyelt módon történő szabályozásáról rendelkezett É. Központ helyiségében. A határozat indokolása szerint a beszerzett környezettanulmány azt mutatja, hogy a kiskorúak jól érzik magukat, beilleszkedtek, ellátottságuk megfelelő, az anyai nagyszülő pedig vállalta a gyámságot, nála a gyermekek nevelése és ellátása biztosított. Ezzel szemben a szülők egymáshoz való viszonya nem változott. A határozat kifejtette, hogy a gyermekek érdeke egy kiegyensúlyozott, konfliktustól mentes családi környezet, ahol testi, lelki és erkölcsi fejlődésük biztosított, ezt a nyugodt családi hátteret a nagymama tudja biztosítani. Az apai kapcsolattartás tekintetében megállapította, hogy mind az apa, mind a nagyszülő konfliktusokról számolt be, emiatt egymás ellen is feljelentést tettek, ezért a korábban megállapított szabályok nem tarthatók fenn. Mindezek alapján az apai kapcsolattartás leginkább megfelelő módja a gyermekjóléti szolgálatnál felügyelt kapcsolattartás. A határozat azt is rögzíti, hogy a gyámhivatal pert indított a gyermekek nagyszülőnél történő elhelyezése érdekében.

A szülők és a beavatkozó nagymama fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. július 14. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését a jelenlegi gondozási helyük megváltoztatása nélkül fenntartotta. Fenntartotta az anyai nagyszülő gyámul történő kirendeléssel kapcsolatos intézkedést is. Az elsőfokú határozat indokolásának egyes részeit törölte, és az indokolást kiegészítette. Az indokolásában rögzítette, hogy a gyermekek a szülők általi folyamatos veszélyeztetés miatt kerültek a családból kiemelésre, a gyámhatóság pedig a családba fogadó gyámnál történő elhelyezést látta a legoptimálisabbnak. Az elsőfokú határozatban foglaltakhoz képest új tényként arra hivatkozott, hogy mindkét szülő ellen eljárás van folyamatban kiskorú veszélyeztetése miatt. Rögzítette, hogy a kiskorúaknak joga van az egészséges testi és lelki fejlődésük érdekében az azt biztosító nyugodt környezethez, és nevelkedéshez, amely jelenleg az anyai nagyszülő háztartásában biztosított. Az indokolás tartalmazza, hogy a kerületi rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a döntés meghozatalakor az apa ellen a büntetőeljárás még folyamatban van, és mindkét szülő ellen folyik a kiskorúak veszélyeztetése miatti eljárás. A szülői felügyeleti jog gyakorlásáról a bíróság még ideiglenesen sem rendelkezett. Miután jelenleg a rendőrség kiskorúak veszélyeztetése miatt mindkét szülő ellen büntetőeljárást folytat, ezért a rendőrségi vizsgálat lezárulásáig a gyermekek családba nem helyezhetők vissza, ezért a családból történő kiemelés miatt egyéb gyermekvédelmi intézkedésre volt szükség. Erre tekintettel gyám kirendeléséről határozott.

A másodfokú gyámhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát a felperes kérte. A bíróság ítéletében a felperes által a B. Gyámhivatal alperes ellen gyámügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a keresetet elutasította. A határozat indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú határozat az ideiglenes intézkedés fenntartásának indokaként azt jelölte meg, hogy a személyes meghallgatásokból, mind pedig a kapcsolattartásokkal összefüggésben keletkezett beadványokból az tűnik ki, hogy a szülők konfliktusa nem rendeződött, az egymáshoz való viszonyuk nem változott. Ezzel szemben a nagyszülőnél végzett környezettanulmány szerint a gyermekek jól beilleszkedtek, vidámak, barátságosak, a nyugodt családi hátteret jelenleg a szülők közötti helyzet változatlansága folytán egyik szülő sem tudja biztosítani. Ezen indokok közé a másodfokú határozat azt is beillesztette, hogy a felperes ellen kiskorú veszélyeztetése tárgyában eljárás van folyamatban. A per során hivatalból lefolytatott bizonyítás ez utóbbi megállapítást cáfolta, ez azonban a bíróság álláspontja szerint a mérlegelési jogkörben hozott döntés érdemére nem hatott ki, ugyanis az elsőfokú határozatban feltárt tényállás, az ott rögzített mérlegelési szempontok, és bizonyítékok önmagukban is a felülvizsgált döntést támasztják alá, az alábbiak okán: