A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39054/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 1. §, 58. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Márton Gizella, Sperka Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30971/2008/14., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27067/2009/15., *Kúria Kfv.39054/2010/6.* (BH 2011.3.80)

***********

Kfv.VI.39.054/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Fülöp Zoltán ügyvéd által képviselt , mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) felperesnek a dr.Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes elleni közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.K.30.971/2008. szám alatt indult a Fővárosi Ítélőtábla 2009. október 14. napján kelt 3.Kf.27.067/2009/15. számú ítéletével befejezett perében - amely perbe az alperes oldalán pernyertessége érdekében beavatkozott a dr.Iglódi Csaba jogtanácsos által képviselt, a felperes részéről 19. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.067/2009/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperesi beavatkozó 2008. január 3. napján megjelent ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett keretmegállapodás megkötésére a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat és hatásköréről szóló 168/2004.(V.25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére két részterületen. A részteljesítés a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) közigazgatási intézményi licenckonstrukciókra, illetve a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) oktatási intézményi lincenckonstrukciókra vonatkozott. A Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Az ajánlati felhívásában rögzítette, hogy az általa képviselt intézményeknél jellemzően Microsoft szoftverlicencek találhatóak, ezért ezen vagy ezekkel egyenértékű szoftverlicencekre fogad el ajánlatot, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározását szolgálja. Az egyenértékűség a termékek minden műszaki korlátozástól mentes, teljes körű együttműködését is jelenti, amely a vásárló részére többletterhet nem jelenthet. Az ajánlattevőnek a felsorolt termékekre vagy a felsorolt termékekkel teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékekre vonatkozó licencekre kell ajánlatot tennie. A megajánlott termékek nem okozhatnak korlátozást az intézmények meglévő szoftveralkalmazásainak működésében, biztosítaniuk kell a teljes körű együttműködést.

A felperes, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § /2/ bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezések és az 58. § /7/ bekezdésének sérelmére alapozottan hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő felhívásában szükségtelenül használta a Microsoft megnevezést, ugyanis a beszerzés tárgya e nélkül is meghatározható volt. Az új szoftverlicencek tekintetében a Microsoft szó elhagyása lett volna helyes, illetve nem volt akadálya, hogy az alperesi beavatkozó a törvény általános előírásainak és főszabályainak megfelelő specifikációt a terméknevek megnevezése nélkül határozza meg.

Az alperes 2008. február 21-én meghozott D.37/16/2008. számú határozatával a jogsértés hiányát megállapítva, a jogorvoslati eljárást megszüntette. Rámutatott, hogy a meglévő szoftverrendszerek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, továbbá a rendszerekbe új szoftverek beillesztése csak egyenértékű kompatibilis szoftverekkel valósítható meg. Az ajánlatkérőnek lehetősége volt a Kbt. 58. § /7/ bekezdése alapján elkészíteni a műszaki leírást, ugyanis a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása a konkrét gyártmányra történő hivatkozást szükségessé tette. Az alapelvi sérelem megállapítására sem látott lehetőséget az alperes, mert a Kbt. 58. § /7/ bekezdése alap az rendelkezéseknek a műszaki leírásra konkretizáló rendelkezése. A beszerzési igény specifikumából következő műszaki, technikai indokoltság nem jelenti a Kbt. 58. § /7/ bekezdésének megsértését, a műszaki igényeinek megfelelő szoftverek kapcsán az ajánlatkérő pedig már nem alkalmazott kizárást vagy megkülönböztetést, mert "a vagy azzal egyenértékű" kitétel használatával minden egyenértékű szoftvert elfogadott.

A felperes az alperes határozatát keresettel támadta, amelyben kérte annak felülvizsgálatát, eredményeképpen hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.

A keresetet az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy az alperesi beavatkozó kizárólagos hatáskörébe tartozott a beszerzési igény feltárása, ezért annak megalapozottságát sem az alperes, sem a bíróság nem tehette vizsgálat tárgyává. Ebben a körben tényállás- tisztázási, illetve bizonyítási kötelezettség nem terhelte.

A közbeszerzési műszaki leírás meghatározása során az alperesi beavatkozó a Kbt. 58. § /3/ bekezdés b/ pontja szerinti módszert választotta, a műszaki leírást a 8002/2007. MeHVM tájékoztatóban rögzített teljesítmény, illetve funkcionális követelmények megadásával határozta meg. Mivel ez nem fedte le a beszerzés tárgya által indokolt valamennyi funkcionális előírást, és a kompatibilitás sem volt biztosítható a tájékoztató alapján, így a szerződés tárgya szerinti indokoltságra figyelemmel, a Kbt. 58. § /7/ bekezdése alkalmazásával konkrét számítástechnikai termékre a törvényi előírásoknak megfelelően hivatkozott. A közbeszerzési eljárásban beszerezni kívánt terméknek biztosítania kellett a meglévő rendszerrel való teljes együttműködést, ezért az egyértelmű és közérthető meghatározás érdekében indokoltan használta a Microsoft megnevezést, szerepeltetve egyúttal "a vagy azzal egyenértékű" kitételt is.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melynek indokolása alátámasztásául csatolta azon magánszakértői véleményt, amelyben kifejtésre került, hogy egy adott szoftverrel kompatíbilis másik szoftver beszerzése nem indokolja a jogtulajdonos nevének és a szoftver címének megjelölését, mert ezek nélkül is megadható a jogszabályi és az ajánlatkérői követelményeket kielégítő egyértelmű és közérthető meghatározás.