BH 2016.4.79 A bíró elfogultságára alapozott kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani.

Az elfogultság általánosság szintjén történő megfogalmazása, amely még közvetett összefüggésben sincs a bíró személyével, nem alkalmas kizárási ok megállapítására. Kizárási ok nem alapozhat a bírók nyilvánvalóan alaptalan, éppen a kizárásuk elérése érdekében tett feljelentésekre sem [Be. 21. § (1) bek. e) pont].

[1] A járásbíróságon lopás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban büntetőeljárás a vádlott és társai ellen.

[2] Az ügyben a járásbíróság 2014. szeptember 29-én tartott tárgyalást, amikor is az I. rendű vádlott arra hivatkozással, hogy a vád nem törvényes, ügyeinek egyesítése elmaradt és a megye minden bírója ellen feljelentést tett, a járásbíróság, a törvényszék és az ítélőtábla kizárását indítványozta.

[3] A járásbíróság, a törvényszék és az ítélőtábla valamennyi bírája úgy nyilatkozott, hogy az ügyben nem érzik magukat elfogultnak, az ügy pártatlan elbírálása biztosítva van.

[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában az elfogultsági kifogásokat alaptalannak tartva a járásbíróság, a törvényszék és az ítélőtábla bírái kizárásának megtagadását indítványozta.

[5] A kizárási indítvány az alábbiak szerint alaptalan.

[6] A Be. 21. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizárási ok - amelyen az I. rendű vádlott indítványa alapszik - olyan relatív kizárási okot fogalmaz meg, amely csak konkrét és alapos ok fennállása esetén állapítható meg.

[7] Ezzel szemben a tárgyaláson szóban előterjesztett kizárási indítványában az I. r. vádlott mindössze arra hivatkozott, hogy minden bíróval - ügyésszel, rendőrrel, saját védőjével és valamennyi ügyvéddel, a területi ügyvédi kamarával - szemben feljelentést tett, vagyis a bíróságoktól nem várható el ügyének pártatlan és elfogulatlan elbírálása.

[8] A beszerzett iratokból az is megállapítható, hogy az I. r. vádlott az ellene másik járásbíróságon lopás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben ugyancsak kizárási indítványt terjesztett elő az ottani megye valamennyi bírája ellen.

[9] A bíró elfogultságára alapozott kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani. Az elfogultság általánosság szintjén történő megfogalmazása, amely még közvetett összefüggésben sincs a bíró személyével, nem alkalmas kizárási ok megállapítására.

[10] Nem alapoz meg ezért kizárási okot a vádlott azon hivatkozása sem, hogy a vád - megítélése szerint - nem törvényes, illetve hogy a büntetőügyeinek egyesítése elmaradt.

[11] Nem képezheti a kizárás alapját az a körülmény sem, hogy az I. rendű vádlott a megye valamennyi bírájával szemben pontosan nem meghatározott okokból, mindössze általánosság szintjén megfogalmazott, többségében hivatali bűncselekmények elkövetése miatt feljelentéseket tett, amelyek valóságtartalmát megkérdőjelezi, hogy ugyanezen okokra hivatkozással a megye valamennyi bíróságának és bírájának kizárását is indítványozta.

[12] Ilyen körülmények között az I. rendű vádlott kizárási indítványa merőben és minden részében alaptalan, annál is inkább, mert egyetlen olyan ok sem merült fel a hat oldalon keresztül részletezett kizárási indítványából, amely az ügyben eljáró bírák pártatlanságát és elfogulatlanságát akárcsak megkérdőjelezte volna.

[13] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 24/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján eljárva az ügy elbírálásából a járásbíróság, a törvényszék és az ítélőtábla kizárását megtagadta.

(Kúria Bkk. II. 213/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2015. évi március hó 16. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t: