A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20214/2022/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

I. Hírnévrontást csak az olyan valótlan közlés eredményez, amely az érintett társadalmi megítélését, közmegbecsülését hátrányosan befolyásolja, illetve arra alkalmas.

II. Nemvagyoni sérelem hiányában a Ptk. 2:52. § (2) bekezdése sem teszi lehetővé a sérelemdíj megítélését.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.214/2022/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. március 9. napján meghozott 64.P.21.399/2021/20. számú ítélete ellen az alperes 21. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és a sérelemdíj megfizetése iránti keresetet teljes egészében elutasítja.

Az alperes által fizetendő kereseti illeték összegét 18.000 (tizennyolcezer) forintra leszállítja, és kötelezi a felperest, hogy az állam javára - az adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - fizessen meg 18.000 (tizennyolcezer) forint kereseti illetéket.

Az alperest mentesíti a perköltségfizetési kötelezettség alól, és az elsőfokú eljárásban felmerült további perköltségeiket a felek maguk viselik.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperest és az alperest személyenként 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezi az állam javára, az adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára, egyebekben a felek a másodfokú perköltségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes a kereseteiben kérte

- annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát a www.portál internetes portálon "A párt1 már el sem rejti nyíltan bevándorláspárti terveit" címmel 2019. február 3-án megjelent cikkben írt azon valótlan állítással, hogy a párt1 2019. február 2-i évadnyitó rendezvényén tartott beszédében a Magyarország déli határain felállított kerítést támadta,

- az alperesnek 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

[2] A keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42.§ (2) bekezdésére, 2:43.§ d) pontjára, 2:45.§ (2) bekezdésére, 2:51.§ (1) bekezdés a) pontjára és 2:52.§-ára alapította.

[3] Az érvényesíteni kívánt jog ténybeli alapjaként előadta, hogy az alperes üzemelteti a www.portál weboldalt, ahol 2019. február 3-án, a 2019. évi európai parlamenti képviselő választási kampány kezdetén cikk jelent meg "A párt1 már el sem rejti nyíltan bevándorláspárti terveit" címmel. Az írás a leadjében is közli, majd a szövegben később megismétli, hogy a felperes a párt1 2019. február 2-án tartott évadnyitó rendezvényén a Magyarország déli határán felállított kerítést, illetve az ott emelt határzárat, annak létét támadta, miközben ebben a tárgyban éppen az ellenkezőjét mondta mindannak, amit a cikk neki tulajdonít. A rendezvényen nemhogy támadta a déli határra felállított kerítést, hanem kifejezetten annak a határőrséggel való megerősítését, illetve az emiatt felmerülő költségek európai szintű megosztását szorgalmazta. A Fővárosi Ítélőtábla a szerkesztőséget a 2.Pf.20.323/2019/4. számú jogerős ítéletével helyreigazításra kötelezte.

[4] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes a sajtóhelyreigazítási pert megnyerte, de álláspontja szerint önmagában ebből nem következik, hogy a sérelmezett közlés egyben a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát is sérti. A személyiségi sérelem megállapításához azon túlmenően, hogy a közlésnek valótlannak kell lennie, az is szükséges, hogy a sérelmezett közlés a felperesre nézve sértő is legyen. Ilyen többlettényállási elem hiányában a kereset nem megalapozott.

[5] A jogsértés megállapítása esetére a sérelemdíj jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Nézete szerint a sérelmezett közlés esetleges jogsértő jellege olyan kirívóan csekély, amely a követelt sérelemdíjat nem teszi megalapozottá. Az összegszerűséget a felperes egyébként sem igazolta, köztudomású tényként az érvényesített összeg nem fogadható el.

[6] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.portál internetes portálon "A párt1 már el sem rejti nyíltan bevándorláspárti terveit" címmel 2019. február 3-án megjelent cikkében írt azon valótlan állításával, hogy a párt1 2019. február 2-i évadnyitó rendezvényén tartott beszédében a felperes a Magyarország déli határain felállított kerítést támadta.