A Budakörnyéki Járásbíróság P.20033/2014/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 28. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek.]

Í T É L E T:

A Bíróság ügyvéd által képviselt felperesnek- ügyvéd által képviselt alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek Ft-ot és perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a címezve, de a bíróságon benyújtva kell írásban 3 példányban előterjeszteni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő eljárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,-Ft-ot, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes napján órakor kelt elektronikus levelében közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő a e-mail címen, amelyben az önkormányzatot, mint címzettet jelölte meg.

A felperes ezen levelében kérte, hogy az önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének (polgármester helyetteseinek) vagyonnyilatkozatát küldje meg részére elektronikus úton az e-mail címére. Kérte továbbá arról való tájékoztatásukat, hogy a polgármester helyettesei, valamint a jegyző mióta töltik be ezeket a funkcióikat.

Az alperes a felperes kérelmére választ nem adott.

Ezt követően a felperes napján kelt, a bírósághoz napján személyesen benyújtott keresetlevelében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az adat igénylésének megfelelő közérdekű adat kiadása iránt. Előadta, hogy az adatigénylésre az Info Törvényben előírt 15 napos törvényes határidőn belül nem érkezett válasz, ez a határidő napján járt le. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat igényelt, olyan adatokat, amelyek az alperes kezelésében, az ő rendelkezésére állnak.

A felperes az alperessel szemben perköltség iránti igényt is előterjesztett.

A felperes a keresetét a per tárgyalása előtt akként módosította, hogy az eredeti kereseti kérelméből csak a polgármester vagyonnyilatkozatának e-mailben történő megküldésére, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a néhány oldalas vagyonnyilatkozat szkennelése az alperesi intézmény számára aránytalan nehézséget nem jelent. Hivatkozott arra is, hogy a felperes módosított keresetében felhozott vagyonnyilatkozatban szereplő adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte.

Elődlegesen arra hivatkozott az alperes, hogy a felperes rossz alperest perel. Hivatkozott arra is, hogy nem létezik ebben a formában a polgármesteri hivatal, mert a Hivatal a hivatalos neve az alperesnek, önkormányzati hivatalával együtt jött létre a az önkormányzati Hivatal.

Előadta azt is, hogy a polgármesteri hivatal nem adatkezelő a felperes módosított keresetében foglaltak tekintetében, az önkormányzat Bizottsága őrzi ezeket az adatokat. Figyelemmel arra, hogy a bizottságnak nincs jogképessége, ezért az önkormányzat az adatkezelő. Önkormányzata és a Önkormányzati Hivatal két jogi személy, ebből következően közérdekű adat kiadásának nem tud az alperes eleget tenni még a bíróság általi kötelezés esetén sem, mert nem adatkezelő.

Hivatkozott arra is, hogy a keresetlevélhez csatolt e-mail, amelyben az adatkérést adta elő a felperes az alpereshez nem érkezett meg. Azt, hogy van ilyen igény, azt kizárólag az alperes a keresetlevélből tudta meg. Előadta azt is, hogy az alperes a perre okot nem adott.

Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes módosított keresete olyan személyes adatra irányul, amelyre az Info Törvény 26. § (2) bekezdése célhoz kötött adatkezelést ír elő.

A keresetlevél F/1 számú mellékletét képező adatkérésben a felperes nem jelölte meg azt a célt, amire hivatkozva kéri a felperes ezen adat kiadását. A cél megjelölését a felperes csupán a módosított keresetében jelölte meg. Álláspontja szerint nem az adatkezelővel áll szemben a felperes.