BH 2003.4.142 I. A kerítés bűntettének tényállási elemeként megjelölt "megszerzés" olyan elkövetői magatartás, amely megteremti a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét, és amely többnyire a passzív alany befolyásolása, rábírása folytán történik [Btk. 207. § (1) bek.].

II. Az üzletszerűen elkövetett kerítéshez nyújtott bűnsegély megvalósul, ha az elkövető tudatában van annak, hogy az általa kiszemelt nőket a társa - az általa üzemeltetett bárban, a saját vagyoni haszna végett - üzletszerű kéjelgés folytatására bírja rá, és ennek érdekében vesz részt a nőknek a szórakozóhelyre való szállításában [Btk. 21. § (2) bek., 207. § (1) és (2) bek.].

III. A bűnsegély járulékos jellegéből adódóan a segítő magatartás időbelileg nem szükségszerűen esik egybe a tettesi cselekménnyel, hanem attól elkülönülhet, azt megelőzheti;

ilyen esetben a tettes magatartása kifejtésének az időpontjában nyílik meg a bűnsegéd büntetőjogi felelősségre vonásának a lehetősége [Btk. 21. § (2) bek.].

A városi bíróság az 1999. november 17. napján kelt, illetve a megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2000. október 3. napján meghozott ítéletével a II. r. terheltet 3 rendbeli - ebből egy esetben folytatólagosan - bűnsegédként és üzletszerűen elkövetett kerítés bűntette miatt halmazati büntetésül 10 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az ügy I. r. terheltje 1992 januárjától működtette azt a szórakozóhelyet, amelyről a város éjszakai életében köztudott volt, hogy az ott foglalkoztatott táncos, illetve konzumnőkkel a bárban, a függönnyel leválasztott bokszokban, illetve szállodákban pénzért közösülni lehet.

Az I. r. terhelt részben maga, részben közvetítők útján táncosnői, pincérnői munkát és könnyű pénzkeresetet ígérve hívott fiatal nőket a bárjába dolgozni.

Ezt követően a valójában üzletszerű kéjelgés folytatása céljából megismert nőket alkalmazásuk után rövid idővel - pár nappal - tájékoztatta a közösülés lehetőségeiről, és igyekezett őket arra rábeszélni, közölve azt is, hogy ezt a tevékenységet csak az ő anyagi hasznára folytathatják, az ebből származó pénzt neki kell átadniuk.

A későbbiekben a bárba eleve közösülési, fajtalankodási szándékkal érkező vendégekkel az I. r. terhelt állapodott meg, határozta meg az árat, ő vette át a pénzt. A vendég választhatott az alkalmazott nők közül, a kiszemelt nővel aztán az I. r. terhelt közölte, hogy menjen el a vendéggel a kiválasztott helyre, vagy a bokszban bonyolítsa le az aktust.

Az ítéleti tényállás név szerint is felsorolja azokat a nőket, akiket az I. r. terhelt a bárba megszerzett, és üzletszerű kéjelgésre bírt rá, és akik 1992. november és 1993. februárja közötti időben az I. r. terhelt anyagi hasznára üzletszerű kéjelgést folytattak.

A II. r. terhelt az I. r. terhelt jó barátja, és a bár rendszeres, szinte mindennapi vendége volt. Tudomással bírt az ott alkalmazott nőknek az I. r. terhelt anyagi javát szolgáló tevékenységéről.

A II. r. terhelt e tényekről tudva 1993. január elején segítséget nyújtott ahhoz, hogy a fenti célból Magyarországra áthozott - a tényállásban név szerint is megjelölt - három román állampolgárságú nőt az I. r. terhelt a bárjában történő szolgáltatásra beszervezze.

A II. r. terhelt a három nőnek a bárba történő szállításához úgy nyújtott segítséget, hogy tudomása volt arról: a sértettek valójában üzletszerű kéjelgési tevékenységet fognak végezni, továbbá arról is tudomása volt, hogy a lányokat ezt követően az I. r. vádlott üzletszerű kéjelgés folytatására bírta rá.

A II. r. terhelt egy másik alkalommal taxival az I. r. terhelttel együtt a három nő egyikét - tudva, hogy az ott üzletszerű kéjelgést folytat - a szállodába szállította. A nőt a II. r. terhelt jelenlétében közvetítette ki az I. r. terhelt egy ismeretlen férfinak, aki a pénzt a II. r. terhelt előtt adta át az I. r. terheltnek, majd az aktus lebonyolítása után a II. r. terhelt szállította vissza a bárba a nőt.

A fenti jogerős határozatok ellen, a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti anyagi jogi szabálysértést panaszolva, bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében a II. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Az ebben - valamint a védő szóbeli felszólalásában - kifejtett jogi álláspont az alábbiakban összegezhető: