A Szegedi Ítélőtábla Pf.20105/2011/2. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 80. §, 84. §, 339. §, 355. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 2. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.105/2011/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Erdélyi Miklós ügyvéd által képviselt (I. r. felperes neve, címe) szám alatti lakos I. r. és (II. r. felperes neve, címe) szám alatti lakos II. r. felperesnek - a dr. Simonffy György ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2011. január hónap 14. napján kelt 2.P.20.627/2010/17. számú ítélete ellen a felperesek részéről 19., míg az alperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy az alperes a (dátum 2.) napján sugárzott (műsor neve)- ban kizárólag az I. r. felperes képmáshoz fűződő jogát sértette meg azzal, hogy az I. r. felperes hozzájárulása nélkül közzétette nevezett (esemény neve) során készült képmását.

Mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest elégtételadást tartalmazó közlemény közzétételére, 600.000,- Ft valamint az elsőfokú perköltség I. r. felperes javára történő fizetésére kötelező rendelkezését, és kötelezi az I-II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 3.000.000-3.000.000.- (hárommillió-hárommillió) Ft elsőfokú eljárási költséget.

Az I. és II. r. felperesek által személyenként fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 900.000-900.000.- (kilencszázezer-kilencszázezer) Ft-ra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

- 2 -

Kötelezi az I. és II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg az alperes részére 18.750-18.750.- (tizennyolcezer-hétszázötven-tizennyolcezer-hétszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelesek az I. és a II. r. felperesek az illetékes állami adóhatóság külön felhívására megfizetni 36.000-36.000.- (harminchatezer-harminchatezer) Ft másodfokú eljárási illetéket a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A felperesek a velük szemben lopás bűntette és magánokirattal való visszaélés vétsége miatt folyamatban volt eljárásban (naptári időszak) napjáig előzetes letartóztatásban voltak, ezt követően az eljárás során szabadlábon védekeztek. A Kiskunhalasi Városi Bíróság a 8.B.502/2007/13. számú ítéletével a felpereseket az ellenük emelt vád alól felmentette, az ítélet fellebbezés hiányában 2009. október 27. napján jogerőre emelkedett.

Az alperes által működtetett (település 1. neve) Városi Televízió (dátum 1.). napján és (dátum 2.) napján a felperesekkel szemben folyó büntetőeljárással összefüggésben rendőrségi közleményt tett közzé az alábbi tartalommal: "Sértetteket keres a rendőrség. A nyomozás szerint egy (település neve)-i házaspár jóslás kapcsán keresett fel egy (település 2. neve)-i személyt, akit több millió forinttal megkárosítottak". Ezt követően a (megye neve)-i Rendőrkapitányság szóvivője - (szóvivő neve) - a következőket közölte a Híradóban: "A (megye neve)-i Rendőr-főkapitányság nagy értékre elkövetett lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz egy (nő kora) éves nő és egy (ffi kora) éves férfi, (település neve)-i lakosok ellen". Ezt követően ismertetésre került a történeti tényállás, majd a szóvivő folytatta: "A nyomozó hatóság azt gondolja, hogy több ilyen sértett is van, ezért az általunk megküldött képeken levő személyek kapcsán kérjük azoknak a sértetteknek a jelentkezését, akik a képen látható házaspárnak hasonló módszerrel áldozatul estek". A szóvivő ismertette, hogy hol lehet bejelentést tenni, közlésének ideje alatt az adásban a felperesek fotója volt látható (név 1.) és (név 1.-né) névaláírással.

Az alperes munkatársai a (dátum 2.) napi Híradóban a fenti felhívást megismételték, majd a sértettel telefonos interjút készítettek a történtekről, ezt követően pedig az I. r. felperesről az alábbi tartalmú tájékoztatást tették közzé: (I. r. felperes közéletbeli, múltbeli munkájával kapcsolatos részletes tájékoztatás). A sértettel történt telefonbeszélgetést követően az I. r. felperesről -

- 3 -

Pf.II.20.105/2011/2. szám

feltehetően a választási kampány során készített - felvételt mutattak be, amelyen az I. r. felperesen kívül további (település 1. neve)-i közéleti személyek is láthatók voltak.

A fenti tartalmú híradókat az alperes (dátum 3. és dátum 4. napján) egy-egy alkalommal megismételte.

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a fentebb részletezett közlésével a jóhírnévhez való jogukat megsértette és a képmásukkal visszaélt. Kérték az alperes elégtétel adásra kötelezését oly módon, hogy ismertesse a jogsértést megállapító bírósági ítéletet, a felperesektől kérjen elnézést és közölje, hogy a felperesekkel szembeni büntetőeljárás megszüntetésre került. A fentieken túlmenően személyenként 100.000.000.-Ft és ennek 2007. június 28-ától járó kamatai megtérítésére is igényt tartottak kártérítés jogcímén. Keresetük indokaként előadták, hogy az alperes által sugárzott híradóban közzétett rendőrségi közlemény alatt a róluk készült fotók is bemutatásra kerültek, ezáltal a híradásban úgy jelentek meg, mint az ott ismertetett bűncselekmény elkövetői. Álláspontjuk szerint az alperesi közlés és a sértettel készült másnapi beszélgetés ugyancsak alkalmas volt arra, hogy őket a közvélemény bűnözőnek tekintse. A híradót több alkalommal megismételték, a róluk készült fényképfelvétel az alperesi képújságban huzamos ideig látható volt "Sértetteket keres a rendőrség" címmel. Az I. r. felperes kiemelte, hogy a sértettel készült telefonos interjú során a teljes neve elhangzott, így személye a nézők előtt beazonosítható volt. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségi felhívás közzététele során nem minősült közszereplőnek, így az alperes azáltal is megsértette a személyiségi jogait, hogy a bűncselekmény elkövetését kapcsolatba hozta a korábbi közmegbízatásával, és hozzájárulása nélkül bemutatta a választási kampány során készült fotóját. A nem vagyoni kártérítés iránti igényük indokaként a felperesek előadták, hogy az ellenük folyamatban volt büntetőeljárással és az alperesek fenti magatartásával összefüggésben korábbi életük gyökeresen megváltozott, a becsületes munkával felépített vállalkozásuk tönkrement, az I. r. felperes mind a politikai, mind a gazdasági életből kiszorult, a II. r. alperes sem tudta a korábbi divatáru kereskedelmi és a jóslási tevékenységét folytatni, sőt gyermekeiket is hátrány érte a szüleikről közölt tudósítások miatt.