A Fővárosi Törvényszék G.41295/2009/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 73/A. §, 78. §, 81. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 187. §, 193. §, 195. §, 197. §, 205. §, 298. §, 301/A. §, 339. §, 344. §, 355. §] Bíró: Buglyó Gabriella Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41295/2009/38.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20552/2012/10., Kúria Pfv.20478/2013/6. (BH+ 2014.3.107)

***********

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

Ügyszám: 17.G. 41.295/2009/38. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a Dr. Györgyi Árpád Ügyvédi Iroda (címe.) által képviselt felperes neve (címe.) felperesnek,

a Dr. Gellért Ügyvédi Iroda (címe.) által képviselt I. r. alperes neve (címe.) I. r., a Kosik Ügyvédi Iroda üi.: (címe.) által képviselt II. r. alperes (címe.) II. r., az ugyancsak Kosik Ügyvédi Iroda üi.: (címe.) által képviselt III. r. alperes (címe.) III. r. alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 73.848.176 (hetvenhárommillió-nyolcszáznegyvennyolcezer-egyszázhetvenhat) forintot és 4.707.300 (négymillió-hétszázhétezerháromszáz) forint után 2005. január 1-től, 6.842.512 (hatmillió-nyolcszáznegyvenkettőezer-ötszáztizenkettő) forint után 2005. július 1-től, 6.842.512 (hatmillió-nyolcszáznegyvenkettőezer-ötszáztizenkettő) forint után 2006. január 1-től, 7.235.082 (hétmillió-kettőszázharmincötezer-nyolcvankettő) forint után 2006. július 1-től, 7.235.082 (hétmillió-kettőszázharmincötezer-nyolcvankettő) forint után 2007. január 1-től, 6.558.148 (hatmillió-ötszázötvennnyolcezer-egyszáznegyvennyolc) forint után 2007. július 1-től, 6.558.148 (hatmillió-ötszázötvennnyolcezer-egyszáznegyvennyolc) forint után 2008. január 1-től, 7.367.094 (hétmillió-háromszázhatvanhétezer-kilencvennégy) forint után 2008. július 1-től, 7.367.094 (hétmillió-háromszázhatvanhétezer-kilencvennégy) forint után 2009. január 1-től, 8.756.802 (nyolcmillió-hétszázötvenhatezer-nyolcszázkettő) forint után 2010. július 1-től, 4.378.401 (négymillió-háromszázhetvennyolcezer-négyszázegy) forint után 2009. október 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 3.197.500 (hárommillió-egyszázkilencvenhétezerötszáz) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet az I-II-III. r. alperesek tekintetében elutasítja, kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II-III. r. alpereseknek egyenként 1.000.000- 1.000.000 (egymillió-egymillió) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy külön felhívás alapján fizessen meg az államnak 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, továbbá, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

A Pp. 73/A § a) pontja értelmében az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az 500.00,- Ft-ot meghaladja.

A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányuló szabályok alkalmazásával bírálják el.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt okirati bizonyítékok, valamint dr. B.S.H.I. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján az alábbiakat állapította meg:

Felperes 2004. augusztus 17-én kötött helyiségbérleti szerződésmódosítást bérlőként a II. r. alperes mint tulajdonos megbízásából eljáró B.L.V. Rt. bérbeadóval az önkormányzat tulajdonát képező ... sz. alatti 173 m2 alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely 23 m2 földszinti, 59 m2 földszint galéria, 35 m2 pince és 56 m2 földszinti irodahelyiségekből áll. Felperes a helyiség bérleti jogát jogutódlás útján szerezte meg az Ltv. 41. § (2) bek. alapján az F.C. Kft. jogutódjaként. A szerződésmódosítás szerint a bérlemény bérleti díja 275.349 Ft + Áfa összegű volt.

Az ingatlan bérlője eredetileg az 1995. március 28. napján létrejött helyiségbérleti szerződés alapján az I. r. alperes volt, aki az ... Vállalattal kötötte meg a bérleti szerződést. Ennek módosítására 2000. február 28-án került sor, majd 2004. április 22-én a felperesi jogutódlást megelőzően ugyancsak törvényes jogutódlás útján szerezte meg a bérlemény bérleti jogát az F.C. Kft.

I. r. alperes a jogutódlások tényét és a bérleti szerződésmódosítás érvényességét vitatta, ezért peres eljárást kezdeményezett a felperessel szemben, melyben peres fél volt a II-III. r. alperes is. A PKKB a keresetet elutasította, majd a Fővárosi Bíróság 3.Gf.75.175/2008/4. sz. alatti 2008. október 30-án kelt ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta, megállapítva, hogy a bérleti szerződésmódosítás érvényesen létrejött. Az I. r. alperes a bérleményt a 2004. évi szerződésmódosítás és a jogutódlások ellenére folyamatosan tovább használta, teljes egészében birtokában tartotta, ezért felperes az ingatlan birtokának megszerzése érdekében birtokpert indított I. r. alperessel szemben. A per eredményeként a PKKB a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyott jogerős ítéletében kötelezte az I. r. alperest az ingatlan kiürítésére, és megállapította, hogy a per tárgyát képező ingatlant jogalap nélkül birtokolja.

A felperest 2004. szeptember 1. napján a H. Kft. azzal kereste meg, hogy albérleti szerződés kötésére ajánlatot tegyen. Ajánlatában a teljes bérlemény helyiségből 150 m2-nyi területet kívánt albérletbe venni határozatlan időre havi 9000 €/hó (60 €/m2) összeg ellenében. Egyidejűleg vállalta a bérlemény kialakítási költségeit bérleti díjba való beszámítás nélkül abban az esetben, ha 3 évig zavartalanul biztosított a használata. Mivel felperes a helyiség birtokába nem került, ezért albérleti szerződést sem kötött az ajánlattevővel.

Felperes a bérleti szerződésmódosításra tekintettel 2004. szeptember 1-től 2006. január 1. napjáig, majd 2009. májusától 2009. október 1-ig összesen 7.559.322 Ft bérleti díjat fizetett a bérbeadó részére. 2006. és 2009. májusa közötti időszakban bérleti díjfizetési kötelezettségét felfüggesztette a felek közötti peres eljárásra tekintettel. Felperes, ill. jogelődje az F.C. Kft. 2004-ben jelezte a Vagyonkezelő felé, hogy az I. r. alperes a bérleti szerződés ellenére nem adja át a bérleményt a jogutódnak, melyre a III. r. alperes akként reagált, hogy a felek között kialakult jogvitában nem kíván állást foglalni, a jogszabály szerinti jogutódlás tényét tudomásul vette, a módosult bérleti szerződés bíróság előtti megtámadására, ill. egyéb peres eljárásra bármelyik félnek lehetősége van. Az F.C. Kft. 2004-ben egyéb módon is próbálta elérni, hogy az I. r. alperes az adott bérleményben pénzváltó ügynöki tevékenységét ne tudja gyakorolni a helyiség jogszerű használatának hiányában, azonban az ennek érdekében tett erőfeszítései eredménytelenek maradtak.