A Győri Ítélőtábla Bf.5/2020/43. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 160. § (1) bek.] Bírók: Németh Balázs, Vajda Edit, Zólyomi Csilla

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

Bf.II.5/2020/43. szám

A Győri Ítélőtábla a Győrött, 2020. július 23. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben Győri Törvényszék 2019. november 19. napján kihirdetett B.48/2017/199. számú ítéletét helybenhagyja.

A szabadságvesztésbe beszámítja Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és IV. rendű vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt.

A másodfokú eljárás során 83.408 (nyolcvanháromezer-négyszáznyolc) Ft bűnügyi költség merült fel, melyből

I. rendű vádlott 26.051 (huszonhatezer-ötvenegy) Ft-ot,

II. rendű vádlott 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) Ft-ot,

IV. rendű vádlott 35.757 (harmincötezer-hétszázötvenhét) Ft-ot

köteles megfizetni.

Indokolás

[1] A Győri Törvényszék a 2018. március 6. napjától 2019. november 19. napjáig megtartott nyilvános tárgyalássorozat alapján meghozott és utóbbi napon kihirdetett B.48/2017/199. számú ítéletével I. rendű vádlott bűnösségét megállapította társtettesként, több ember sérelmére, nyereségvágyból, bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), f) és k) pont), 2 rb. társtettesként, aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 194. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és d) pont). Ezért - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg és kimondta, hogy a vádlott az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből legkorábban 30 év után bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. 159.069 Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság számlájára befizetett 34.965 Ft lefoglalását megszüntette, egyúttal a vagyonelkobzás, valamint a bűnügyi költség biztosítására visszatartotta.

II. rendű vádlott bűnösségét megállapította társtettesként, több ember sérelmére, nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), f) és k) pont), valamint 2 rb. társtettesként, aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 194. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és d) pont). Ezért - halmazati büntetésül - életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja 25 év. A büntetés időtartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. 159.069 Ft összeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság számlájára befizetett 248.000 Ft lefoglalását megszüntette, egyúttal a vagyonelkobzás, valamint a bűnügyi költség biztosítására visszatartotta.

IV. rendű vádlott bűnösségét megállapította társtettesként, több ember sérelmére, nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), f) és k) pont), valamint 2 rb. társtettesként, aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk. 194. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és d) pont). Ezért - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház és IV. r. vádlott az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés időtartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, 159.069 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Sértett2 polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, egyúttal rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek további sorsáról, illetőleg az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész, Terhelt1 I. r. és II. rendű vádlott terhére súlyosítás végett, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása érdekében jelentett be fellebbezést, míg Terhelt1 I., Terhelt2 II. r. és Terhelt4 IV. vádlott és védőik részben felmentés, részben eltérő minősítés és a büntetések enyhítése céljából élt jogorvoslattal.

[3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.20/2017/18-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést helyes indokaira tekintettel fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Rámutatott arra, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítási eljárást és az ügy eldöntése szempontjából jelentős bizonyítékokat beszerezve, azok egyenként és összefüggéseiben történtő értékelésével megalapozott tényállást állapított meg. Kifejtette, hogy a szakértői bizonyítás anyagával kapcsolatosan kétely nem merült fel. Az elsőfokú bíróság vádlottak bűnösségére vont következtetése is okszerű, a bűncselekmények minősítése minden szempontból törvényes. Rámutatott arra, hogy a vádlottak terhére szinte kizárólag súlyosító körülmények róhatóak, amelyek mellett az elkövetés óta eltelt idő enyhítő nyomatéka elenyészően csekély. A büntetett előélet, a többszörös visszaesői minőség, a halmazat, a bűncselekmények többszörös minősülése, az életben maradt sértett maradandó fogyatékossága, a koruknál, állapotuknál fogva kiszolgáltatottabb, védtelenebb emberek erkölcsileg és jogilag is elvárható fokozottabb védelme megköveteli, hogy a vádlottakkal szemben a törvény teljes szigora kerüljön alkalmazásra, erre figyelemmel az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását kérte akként, hogy Terhelt1 I. r., II. rendű vádlottak esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a másodfokú bíróság zárja ki.

[4] I. rendű vádlott védője az ítélet elleni fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a Győri Törvényszék tévesen minősítette I. r. vádlott cselekményét társtettesként, több ember sérelmére, nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének. Álláspontja szerint a négy vádlott nem személy elleni erőszakos cselekmény elkövetésének szándékával indult Helység1-ról Helység2-re, és még a helyszínen, a ház udvarán sem volt szó erőszak alkalmazásáról. Véleménye szerint helyesen utalt rá a törvényszék, hogy a házba való behatolást követően történt IV. r. vádlott esetében a szándékváltás, ezt követően kezdődött meg az ölési cselekmény véghezvitele, amelyhez csatlakozott II. r. vádlott is. Védence a házba történt behatolást követően támadta meg Sértett2-et, aki azonban az ütésétől nem vált védekezésre képtelenné, olyannyira, hogy I. r. vádlott álarcába kapaszkodott, a közöttük kialakuló dulakodásnak pedig egy másik vádlott vetett véget, aki többször, ököllel, nagy erővel ütötte meg Sértett2-t. Utóbbiakból az következik, hogy a sértett sérüléseit nem I. r. vádlott okozta, vele szemben pusztán rablás bűntettének megállapítására nyílik lehetőség. Hivatkozott arra is, hogy védence aktuális egészségi állapota miatt nem volt képes befejezni a helyszínen a sértett általa megkezdett megkötözését, erre figyelemmel adott magatartás nem tényállásszerű, ezen cselekménye tekintetében felmentésnek van helye. A személyi szabadság megsértésével összefüggésben tehát az elsőfokú perbeszédében foglaltakat fenntartotta. A másodfokú eljárás során védence súlyosan megromlott egészségi állapotát kérte nyomatékos enyhítő körülményként figyelembe venni az általa becsatolt okiratok alapján.