A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1344/2004/66. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 4. §, 76. §, 82. §, 89. §, 96. §, 102. §, 199. §]

PEST MEGYEI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

7.M.1344/2004/66.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A xxxxxxx Munkaügyi Bíróság

dr. Édes András ügyvéd (xxxxx) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Szirmai Tamás Ügyvédi Iroda (xxxxx) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) alperes ellen,

felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2006. január 9. napján kelt rendkívüli felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.

A közbenső ítélet ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek amelyet e bírósághoz, de a xxxxxx Bírósághoz címzett 3 példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s :

A jogalap tekintetében a bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2002. január 7-én kötött határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel. A munkavállaló munkaköre IT/POP Leader volt. A felek a felperes munkaszerződését 2003. március 1-jén, majd 2004. március 1-jén módosították, amikor a felperes munkabérét bruttó 300.000.- Ft-ban, illetve bruttó 350.000.- Ft-ban állapították meg, a munkaszerződés egyéb pontjai változatlanul maradtak.

Az alperes vezérigazgatója 2004. április 9-én értesítette a felperest arról, hogy 2004. április 1-jei hatállyal folyamatvezetői előléptetésben részesült, amelynek alapján a felperes részére vezetői pótlék jár. Ezt követően a felperes az alperes xxxxx részlegének (az úgynevezett xxxxx) részlegnek a vezetését látta el.

Ezt követően az alperes 2004. augusztus végén a felperest a Humán Erőforrás Osztályra irányította át. Az alperes és a felperes között nem jött létre okirat sem a a felperes vezetői kinevezése visszavonása, sem pedig a HR részlegre történő áthelyezése, átirányítása vonatkozásában.

Az alperes 2004. szeptember 20-án a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszűntette.

A felperes pere eljárást kezdeményezett az alperes ellen.

A történtek ellenére az alperes a felperest állományában maradó munkavállalónak tekintette, alapfizetését tovább folyósította, a felperes pedig e status quo-t hallgatólagosan tudomásul vette. A felperes korábban betöltött munkakörét nem kapta vissza, az alperes utasítása szerint a Humán Erőforrás Osztályon került - átmenetileg - elhelyezésre. A felperes az alperes utasítása szerint részt vett az ún. xxxxx-nap szervezésének előkészítésében.

A felperes ezt követően többször került betegállományba, majd betegállományát követően ismételten munkavégzésre jelentkezett az alperesnél a HR Osztályon. Az alperes a felperes belépő kártyáját - a betegállományra hivatkozással - letiltatta. Az alperes - a már említett xxxxx-nap szervezésén kívül - nem látta el munkával a HR részlegen a felperest. Az alperes a felperes részére munkaeszközöket (számítógép, telefon, később: asztal, szék) nem biztosított. Ezt követően a felperes a HR Osztályon már csak a tárgyalóasztalhoz tudott leülni vagy az ebédlőben.

A felperesnek az alperes utasítása szerint munkaidőben folyamatosan jelen kellett lennie, a felperes konkrét tevékenység hiányában munkaidejét a dohányzóban, a büfében, illetve más kollégákkal beszélgetve töltötte.

Az alperes 2006. január 9-én rendkívüli felmondást közölt a felperessel, ezt azzal indokolta, hogy a munkavállaló cég munkamorálját romboló korábbi magatartásával nem hagyott fel, a cég ellen munkaügyi pert indított és folytat annak ellenére, hogy a cég a mai napig fizetését fizeti, pedig munkát nem tud részére biztosítani.

A munkavállaló Humánügyi Osztály munkatársait munkájukban zavarta, zaklatta és a felajánlott raktárvezetői munkakört pedig nem fogadta el. A cég nem tud a munkavállalónak megfelelő munkát biztosítani. A munkavállaló munkavégzés nélkül egész nap a cég telephelyének különböző területein a többi munkavállalót zavarja a munkában, illetőleg a cég érdekeit veszélyeztető magatartást folytat, a céget nevetségessé teszi, a munkamorált romboló kijelentéseket tesz, illetve tanúk által bizonyíthatóan munkaidőben a raktában hungarocelleken alszik.

A munkavállaló munkaviszonya rendkívüli mértékben megromlott a munkáltatóval, és a vezetéssel kizárólag ügyvédje útján, írásban történik a cég és a munkavállaló között minden kommunikáció. A munkavállaló minden kompromisszumot visszautasított, ami arra vonatkozott, hogy a munkaviszonyát rendkívül méltányos kifizetés mellett közös megegyezéssel megszűntessék. A munkavállaló folyamatosan hangoztatja, hogy munkavégzés nélkül milyen magas fizetésben részesül a többi munkavállaló és a magyar vezetők előtt, illetve folyamatosan provokálja a munkáltató képviselőit a jelen helyzet fenntartása a munkáltató érdekeit súlyosan veszélyeztető módon, a többi munkavállaló munkavégzésére, a cég iránti lojalitására, a munkahelyi hangulatára olyan mértékben rossz hatást gyakorol, hogy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A felperes a munkáltató intézkedése ellen - eredetileg benyújtott keresetét módosítva - keresettel élt.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogellenesen szűntette meg munkaviszonyát és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az eredeti IT (számítástechnika) részlegen eredeti - POP Leader munkakörében foglalkoztatni. Erre az időre elmaradt munkabérét kérte, az idő közbeni fizetésemelések figyelembevételével. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az elmaradt munkabér kamatainak, illetve a cég által minden munkavállaló részére időarányosan megfizetett bónuszoknak, az elmaradt xxxxx és xxxxx tanfolyamok és más elmaradt xxxxx oktatás értékének megfizetésére. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kártérítés címén morális és fizikai megaláztatásáért 24 havi munkabére megfizetésére. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az alperesnél fennálló munkaviszonya során szerzett betegségeiből eredő kára megtérítésére.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest havi 50.000.- Ft vezetői pótlék megfizetésére, e körben arra hivatkozott, hogy az alperes a felperes vezetői megbízatását soha nem vonta vissza. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest havi 15.000.- Ft ún. jelenléti díj megfizetésére, valamint a 13. havi fizetés még ki nem fizetett részének megfizetésére.